Orbán: A bennünket lerohanó muszkaáradat katonái vajon egy sikeresebb nemzet fiai voltak-e?

1. 1848. március 15.

„Mi, magyarok nem engedünk a 48-ból. A kommunizmus európai betörése óta mi, magyarok minden európai nemzetnél többet harcoltunk és több áldozatot hoztunk a szabadságért és a függetlenségért. Eskünkhöz híven nem tűrtük el 48-ban, hogy Bécsből diktáljanak nekünk, nem tűrtük el 56-ban és 1990-ben sem, hogy Moszkvából diktáljanak. Most sem hagyjuk, hogy Brüsszelből vagy bárhonnan bárki is diktáljon nekünk.”

„Ez a nap, a szabadságharcosok napja. Ez a tér, a szabadságharcosok tere és azért jöttünk ma éppen ide, mert mi magyarok a szabadságharcok népe vagyunk. Talán vannak, akikben felötlik, hogy ilyen nehéz válsággal sújtott időkben, okos dolog-e a szabadságharc? Megengedhetjük-e magunknak, nem lenne-e jobb valahol csendben megúszni a szélárnyékban? De az efféle okoskodás éppen, hogy tartósítja az alávetettséget és eltorlaszolja a sikeres kitörés útját. A szabadság nem a jólétben élők luxusa, ahogy az emberi méltóság sem a jómódúak kiváltsága. A pontos és találó magyar nyelv egyik legnagyobb mestere, így tanította nekünk: jöjj el szabadság, te szülj nekem rendet. Minden, amire vágyunk, csak a szabadságból nőhet ki. Ez a törvény. Minden más csak délibáb, illúzió, hagymáz és önálltatás. A hétköznapi élet nehézségeinek éppen pénzügyi függőségünk az oka, szabadság nélkül sohasem lesz jobb az életünk. (…) A szabadságharc értelme nem maga a harc, hanem az, ami utána jön. Nem elég a rosszat leszavazni, le is kell győzni és nem elég legyőzni meg is kell teremteni a jót, hogy a rossz ne tudjon vissza térni.”

„Forradalmainkat idegenek szokták leverni külföldről. Olyanok is akadnak mindig, akik belülről segítik őket. Labancok, muszkavezetők, pufajkások. Mindig vannak, akik a lány hajából kitépik és megtapossák a háromszínű szalagot, akik lovasrohamot és kardlapozást vezényelnek a békés polgárokra. Ők a szabadság, a szabadságunk ellenségei.”

„És, tisztelt Ünneplő Magyarok, a bennünket lerohanó muszkaáradat katonái vajon egy sikeresebb nemzet fiai voltak-e? Az ő hadjáratuk nem egy nálunknál boldogabb, hanem csak egy embermennyiségben számosabb nemzet katonai sikere. Ez a csendőrhadjárat egyben történelmének sötét epizódja volt, és az is marad, de nekünk, magyaroknak a levert szabadságharc egy modern nemzet megszületésének katartikus lenyomata, legendáinak kimeríthetetlen tárháza. Olyan hősvalóság, olyan csillagvillanás, amelyre felemelt fejjel gondolunk, amíg magyar él a földön. A mi szabadságharcunk a megszállóknak csak szégyent, kolerát és rossz lelkiismeretet hozott. S mindezt tetézi, hogy két emberöltő sem telt el, és akik ellenünk összefogtak, egymásnak estek; muszkák a labancoknak és labancok a muszkáknak. És végül magukkal rántották azt a régi Európát, szellemet, életfilozófiát és jellemet, amely valaha az emberiség élére emelte földrészünk nemzeteit.

Mi, magyarok alaposan kiismertük a múlt labirintusait, ezért tudjuk, hogy a szabadság azt jelenti, minden nemzetnek elidegeníthetetlen joga, hogy a saját útján járjon.”

„A szabadság mai ellenfeleit más fából faragták, mint a régi uralkodókat vagy a szovjetrendszer gazdáit, másfajta eszközökkel kényszerítenek behódolásra. Ma nem börtönöznek be, nem szállítanak lágerekbe, nem foglalják el tankokkal a szabadságukhoz hű országokat. (…) Európa vezetői és polgárai nem élhetnek többé két külön világban, Európa egységét helyre kell állítanunk, Európa népei nem lehetnek egyen-egyenként szabadok, ha együtt nem vagyunk azok.”

„Nekünk az a feladatunk, hogy olyan országot, olyan szellemi és erkölcsi örökséget adjunk át gyermekeinknek és unokáinknak, hogy soraikból elő tudjanak és elő is akarjanak lépni azok, akik nem rettennek vissza, hogy megvívják a nemzetre ezután váró forradalmakat és szabadságharcokat.

Az 1848-as forradalmak azért törtek ki, mert az akkori birodalmi nagyhatalmak megtagadták a nemzetektől a jogot, hogy átalakíthassák kormányzati rendszerüket, újraszőhessék gazdaságuk szövetét, kultúrájuk pedig kaput nyithasson az új eszmék előtt. Az európai császárok, cárok és királyok az európai béke érdekében szent szövetséget hoztak létre. A béke szent szövetségéből azonban a nemzeti függetlenség, az önrendelkezés és szabadság ellensége lett, és az álszentek szövetségévé vált.

Függetlenségünk és nemzeti önállóságunk védelmében az előttünk álló csatákat bátran meg kell vívnunk. (…) Mi, magyarok a boldog élethez csak úgy juthatunk el, ha a szabadság és a függetlenség útját követjük. Nekünk szabadság és függetlenség nélkül nem igazi otthon a haza, és a mi magyar fajtánk nem lehet boldog olyan hazában, ami nem az otthonunk.”

„A helyzet úgy áll, kedves Barátaim, hogy el akarják venni az országunkat. Nem egy tollvonással, mint száz éve Trianonban. Most azt akarják, hogy néhány évtized alatt önként adjuk át másoknak, más földrészről érkező idegeneknek, akik nem beszélik a nyelvünket, nem tisztelik a kultúránkat, törvényeinket és életformánkat, akik le akarják cserélni a miénket a sajátjukkal. Azt akarják, hogy mostantól egyre inkább ne mi és ne a mi leszármazottaink éljenek itt, hanem valaki mások.”https://444.hu/2022/03/15/ilyen-volt-orban-szabadsagharcos-retorikaja-mielott-a-szovetsegese-lerohanta-a-szomszedunkat