Felkanyarodok az autópályára és 130 km/h-ra teszem a távolságtartó tempomatot. Pár perc múlva egy 20 milliós BMW rámesik hátulról, villogva. Vagy nincs rajta a szemüveg, vagy vaksi az ember, hogy nem látja a 6.0 feliratot! OK, kis barátom, gyere, nézzük meg, ki vagy! Átrakom a váltót F1 fokozatba, és mint Kimi Räikkönen szélárnyékában, visszaváltok kettőt, leveszem a nagy Cicáról a pórázt, és szabadon engedem! Néhány másodperc múlva a BMW lámpái kezdenek eltűnni a horizonton, szégyenkezve visszasorol a külső sávba, én is visszatérek a normális sebességre!
Megállok a Széchenyi fürdőnél szaunázni egyet, a főbejárattal nem messze! Kb. 2 óra elteltével jövök ki, és láss csodát, a kínai és vietnámi csoportok nem a BMW X6-ost vagy a Ford Mustangot nézik, hanem a nagy Cica körül gyülekeznek és fotózkodnak! Nyitom az ajtót és hozzám lépnek és udvariasan kérdezik, hogy milyen autó ez, megnézhetik-e és fotózhatják-e! Valószínűleg a turistacsoport vezetője lép oda hozzám, és kérdezi: van-e benne nagy duc-dud cene, cép autó, beülhet-e! Mondom: gyere tamagocsi, beültetem, beindítom a motort és a CD tárból elindítom a 12 hangszórós és gyári mélynyomós hifin a Man at Work Who Can It Be Now örökzöld slágerét, full hangerőn! Láttam, hogy rezeg a fogsora, de élvezték és a közös fotók után felszálltak a szállodai buszra, és elmentek!
ezután hazamentem az asszonyhoz, bár ne tettem volna a szaros pelenkák szétdobálva
ráadásul beállított az após is tokáig kevlárba csomagolva, azt mégiscsak el lett baszva a napom
ez a komment rémisztően olyan, mintha én írtam volna.