A magyar származású énekesnő, aki egy férfias hangszer világszínvonalú mestere
Sophie Lukács gyerekkorában emigrált szüleivel Magyarországról Kanadába, ahol már négyévesen elvarázsolta őt a hegedű játéka, méghozzá a Muzsikás együttes egyik torontói fellépésén. Ennek a lehengerlő élménynek köszönhetően vált zenésszé, és egészen egyetemi éveiig a hegedű volt a választott hangszere. Majd elutazott Burkina Fasóba… ott pedig felfedezte magának a kora nevű hangszert, és újra megváltozott az élete. Azonnal Párizsba repült, ahol a legendás zenész, Toumani Diabaté mesterkurzusán vett részt. Diabaté elhívta őt Maliba, így autentikus környezetben tanulhatta meg, hogyan kell mesterévé válni ennek a különleges hangszernek, melyet a turisták szuvenírként visznek haza Afrikából, de mivel annyira bonyolult és érzékeny dolog rajta játszani, általában csak leállítják a sarokba.
Sophie Lukács, Fotó: Budapest Ritmo
Sophie hat évig élt Bamakóban, Maliban, hogy mindenestül megtanulja szóra bírni ezt a 21 húros hangszert. Elhivatottsága már csak azért is elismerésre méltó, mert nem sok női zenész él a bolygón, aki a kora világszerte elismert mesterének mondhatja magát. Ez a hangszer alapvetően a férfiak privilégiuma Afrikában. Éppen ezért Sophie, amikor példaképeiről kérdezik, azt a Sona Jobarteh-t említi, aki megtörte a hagyományt, hiszen az öt legjelentősebb korazenész (griot) család tagja Nyugat-Afrikában, és közülük is az első nő. Aki hallotta már Sophie-t élőben játszani, azt mondja, a kora zenéje lágy, áradó, mint egy patak, Sophie énekhangja pedig hipnotikus, magával ragadó, majdhogynem énekbeszédszerű. (Egyébként négy nyelven énekel, az angol, a magyar és a francia mellett az afrikai bambarát is beépítette repertoárjába.) Az afrikai instrumentalitás és a nyugati vokál együtt különleges húrokat penget a közönség lelkében. Mindezt a Budapest Ritmón április 7-én a Szimpla Kert közönsége is megtapasztalhatja.
A magyar énekesnő, akiben a török fűszer marokkói fénnyel keveredik
Különleges összművészeti produkció kerül színpadra április 8-án a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben, melynek egyik legfontosabb közreműködője Guessous Mesi magyar–marokkói származású énekes-dalszerző lesz. Mesi egész munkássága és gondolatisága a kultúrák közti kapcsolódásról szól, Bartók Béla eszméje a népek testvérré válásáról őt is erősen vezérli. Saját zenei stílusát népzeneközeli világzeneként aposztrofálja. Társadalmi problémákra érzékeny, a zenéhez és az élethez finom emberséggel közelítő személyisége a magyar zenei élet egyik különleges jelensége. Marokkói édesapja is odavolt a zenéért, tőle kapta izgalmas középső nevét, a Majdát, ami több neves arab énekesnő neve is. Mesi első törökországi útján (zeneakadémiai tanára javasolta, hogy képviselje Magyarországot egy összművészeti eseményen) érezte meg, hogy „a másik fele talajra talált”.
Guessous Mesi, Fotó: Raffay Zsófia
„Óriási élmény volt az ott töltött idő, mélyen megfogott a török világ, a zene, a tánc, az illatok, az egész kultúra, az emberek, a gondolkodásmód, a mentalitás. Azt éreztem, hogy otthon vagyok, hogy a másik felem talajra talált, hogy teljesebbé váltam” – mondja a Kortárs Online-nak adott interjújában. Innen egyenes volt az út az isztambuli művészeti egyetemre, ahol a török népzenével ismerkedett. Hitvallása szerint a különböző kultúrák kiegészítik, gazdagítják egymást. Ebből és Mesi mesékből, a török mellett marokkói hatásokból szívvel szőtt zeneiségéből is táplálkozik majd a Tiszta forrás című est. Mesi tíznél is több nyelven énekel, többek közt arabul, így igazán autentikus tolmácsolója lesz Bartók észak-afrikai arab népzenei gyűjtésének, amelyre a Győri Balett, a Magyar Állami Népi Együttes, a Kodály Filharmonikusok, Fekete-Kovács Kornél és Kollár Imre közreműködésével készülő hiánypótló produkció is épül. Az előadáson Mesi fő hangszere, a különleges saz, a törökök legnépszerűbb pengetős népi hangszere is szerepet kap. Magával ragadó élményre készülhetünk!https://bartoktavasz.blog.hu/2022/03/08/_n_ok_akik_motivalnak_es_lenyugoznek?utm_source=nativhirdetes&utm_medium=related&utm_campaign=2022Mar