Bár a települési fertőzöttségi adatok megismeréséhez fűződő közérdek jelentős, és erről a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) is közzétette álláspontját, ennek ellenére a hivatalok többsége ezt nem veszi figyelembe.

A NAIH még novemberben tette közzé az álláspontját, miszerint a települési fertőzöttségi adatok megismeréséhez fűződő közérdek jelentős, a számok ismerete pedig szükséges mind a polgármestereknek, mind pedig a lakosságnak ahhoz, hogy a járvány elleni védekezésüket illetően megalapozott döntéseket tudjanak hozni.

A NAIH előre látta, hogy mivel fogják húzni az időt a hivatalok, ezért arra is emlékeztetett: egy településre vonatkozóan a koronavírus-fertőzöttek száma a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) által működtetett Országos Szakrendszeri Információs Rendszer Járványügyi Szakrendszeréből kinyerhető közérdekű adat, mert abban minden releváns, a betegséghez kapcsolódó információt gyűjtik.

Sőt a NAIH arról is írt, hogy mivel a fertőzöttségi adatok hamar irrelevánssá válnak a közvélemény számára, ezért a polgármestereknek minden esetben friss adatokra van szükségük, így azt az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény (Infotv.) által előírt 15 napon belül kell megválaszolni.

Ellenzékinek nem, fideszesnek igen?

A NAIH állásfoglalásának szellemében fordult Veres Pál, Miskolc ellenzéki polgármestere közérdekű adatigénylésben Müller Cecília országos tisztifőorvoshoz, de simán lepattintották azzal, hogy majd 45 nap múlva összeszedik a kért adatokat.

Hasonlóan járt, Nemény András, Szombathely MSZP-s polgármestere is, miután kérte a járványügyi adatokat. A vasi megyeszékhely városvezetője a posztjában közzétette a Vas Megyei Védelmi Bizottság elnökének hivatalos válaszát is. Ebben Harangozó Bertalan kormánymegbízott, a bizottság elnöke azt írja, a polgármester közérdekű adatigénylését csak 45 nap elteltével bírálja el, mivel „a kérelem megválaszolása hivatalunk veszélyhelyzettel összefüggő közfeladatainak ellátását veszélyeztetné”.

De időhúzással találkozott Pikó András Budapest VIII. kerületi ellenzéki polgármester is: ő a Facebookon arról írt, hogy már október végén kérték a helyi fertőzöttségi adatokat, de Sára Botond (a volt kerületi polgármester, most a fővárosi Kormányhivatal vezetője) előbb december 10-ig hosszabbította meg a válaszadásra hagyott határidőt, a legutóbbi levél szerint viszont

most január 24-ig várhatnak az októberben megigényelt adatokra.

A kérdésben való eligazodást bonyolítja, s egyben a káoszt növeli, hogy Csach Gábor, Balassagyarmat fideszes polgármestere viszont már jó ideje rendszeresen megosztja a városi járványadatokat. Ráadásul úgy tűnik, hogy városra lebontva is tud fertőzöttségi adatokat kérni a kormányhivataltól, sőt a városban lévő kórházból is kap adatokat. A történet megfejtése az lehet, hogy Csach  fideszes polgármesterként jobb eséllyel szerez adatokat. Íme egy Csach féle tájékoztató: „Sajnos, 60 év alattiak is elhunytak az elmúlt héten (balassagyarmati polgár, őszinte részvétem a családnak), és olyanok is rossz állapotban vannak, akik oltottak” – ezek szerint neki erről is vannak elérhető adatai.

A kazincbarcikai önkormányzat, bár ellenzéki vezetésű, nem nyugodott vele az információhiányba. Egy ember a városházán csak azzal foglalkozik, hogy összegereblyézze a információkat, és azt az MSZP-s polgármester, Szitka Péter időről időre közzé is teszi. Ugyanakkor Szitka sem kap hivatalos adatokat, Kazincbarcikán az alábbi forrásokból gyűjtik azokat:

• a Nemzeti Népegészségügyi Központ által küldött határozatok a házi karantén elrendeléséről;
• a magasabb szintű és az egészségügyi alapellátás számadatai;
• az önkormányzati intézmények és cégek vezetőinek tájékoztatása;
• folyamatos kapcsolattartás a városban működő cégekkel, egyéb fenntartású intézményekkel.

Egy kérdés, kétfajta válasz

E cikk szerzője 2020 novemberében nyújtott be közérdekűadat-kérelmet a Borsod-Abaúj-Zemplén  megyei kormányhivatalhoz azzal kapcsolatban, hogy hányan haltak meg Covid-19 fertőzésben a megyében. A hivatal azonban arra hivatkozva, hogy ebben a kérdésben nem adatkezelő, elutasította a kérelmet. Egy évvel később ugyanerre a kérdésre már másként válaszoltak, és jelezték, hogy a járványra tekintettel 45 napot kértek.

Három hónap alatt több mint ötven közérdekűadat-igényléssel fordult a Nemzeti Népegészségügyi Központhoz (NNK) a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) is, hogy megismerhetővé váljanak a járvány statisztikái. Az NNK azonban rendre megtagadta az érdemi válaszadást, a TASZ ezért pert is indított ellenük még 2020-ban.

„A TASZ tavalyi 50 napos adatigénye ügyében jogerősen pert nyert, az NNK-nak december 14-ei határidővel ki kellett volna adnia az adatokat. Elképzelhető azonban, hogy az NNK felülvizsgálati eljárást kezdeményez a Kúria előtt, és kéri az ítélet végrehajtásának felfüggesztését. Ebben az esetben a Kúria előtt is meg kellene nyernünk a pert, hogy kiadják az adatokat. A kórházi fertőzések kapcsán az Emmivel szemben volt már hasonlóra példa” – válaszolta a Narancs.hu megkeresésére Remport Ádám, a TASZ munkatársa.

Hozzátette, hogy a TASZ jelenleg is folytat egy, a tavalyihoz hasonló 50 napos adatigényt. Ez azt jelenti, hogy 50 napon át kérik ki az NNK-tól a megelőző napi járványadatokat, amelyekből kiderülnének a napi változások. Az adatokat megyénkénti, illetve kor és nem szerinti bontásban kérik ki, valamint külön igényelnek adatokat az oltottságra vonatkozóan is, azaz hogy a súlyos betegek között mennyi az oltott az adott napon.

Ezekről az adatokról a bíróság jogerősen megállapította, hogy közérdekűek, a hatóság (NNK) rendelkezésére állnak, és azokat ki kellene adni.

A tájékoztatás a jelenlegi járványhelyzetben, mint idáig is, különösen fontos lenne, ennek ellenére az NNK a számára nyilvánvalóan rendelkezésre álló, közérdekű adatokat továbbra sem adja ki, hanem egy, a veszélyhelyzettel bevezetett szabályra hivatkozva az adatigénylések határidejét 45 napra tolja ki – következetesen mindig a határidő utolsó napján. Ha az adatokat nem adnák ki, természetesen ebben az ügyben is perelni fog a TASZ.