Az Alkotmánybíróság a Transparency Internationalnek adott igazat: nem lehet általánosságok alapján megtagadni a Farkas Flóriánt is érintő vizsgálat anyagainak kiadását, így az ügy visszakerül a bíróság elé – írja a HVG.
A 2013-ban indult Híd a munka világába-program szabálytalanságai 2015 elején derültek ki: az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) többek között drága autókra és egy gellérthegyi villára költötte a romák munkaerőpiaci helyzetének javítására kapott 100 milliókat. A programot felügyelő Emmi saját belső vizsgálatai 2015 végén a 1,6 milliárd forint EU-támogatás visszafizetésére kötelezte az ORÖ-t.
2016 óta a NAV nyomoz a Fővárosi Ügyészség kezdeményezésére költségvetési csalás gyanúja miatt, de a képviselőnek újra nem jelölt, így a mentelmi jogát elveszítő, fideszes Farkas Flóriánt, az ORÖ egykori elnökét még ki sem hallgatták, mert az ügyészség nem kérte mentelmi joga felfüggesztését.
A Transparency International 2019-ben kérte az Emmitől az üggyel kapcsolatos vizsgálatok iratait, mert jelentős közpénzeket érintő kérdésről van szó. Az Emmi ezt megtagadta, és a bíróság két szinten neki adott igazat. Az ítélet szerint ugyanis „a nyomozóhatóság állásfoglalásával bizonyítani lehet, hogy a kért adatoknak a büntetőeljárás során olyan jelentősége van, ami megalapozza az adat kiadásának korlátozását”, vagyis „a bűncselekmények üldözéséhez vagy megelőzéséhez fűződő társadalmi érdek erősebb, mint a felperes közérdekű adatok megismeréséhez fűződő joga”.
Az Alkotmánybíróság tanácsa Dienes-Oehm Egon vezetésével viszont nem így látta, mivel nem a büntetőeljárás, hanem a minisztériumi vizsgálat eredményét kérték ki. A bírósági döntés alapjául szolgáló NAV-állásfoglalás csak általánosságban utalt a bűnüldözési érdekre az összes igényelt adattal kapcsolatban, vagyis nem indokolták meg konkrétan, melyik adatot miért nem lehet kiadni, így a bírói döntés „a feltétlenül szükségesnél tágabb alapjogkorlátozásra adott lehetőséget, és emiatt alaptörvény-ellenes”.
Az ítéleteket az Alkotmánybíróság megsemmisítette, de nem biztos, hogy a kért adatokat ki kell adni, az ügy visszakerül a bíróságra, ahol az Alkotmánybíróság útmutatása szerinti vizsgálat alapján kell újra dönteni. (HVG)
Az, hogy az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősítsen egy panaszt, kisebb a valószínűsége, mint megnyerni a lottó 5 találatot.
Persze ha Orbán fordul az Alkotmánybírósághoz, mindig győz, hisz ő tette oda a bírókat, és ezért hálával tartoznak Orbánnak.
Pedig az Alkotmánybíróságnak az magyar embereket kellene védeni a hatalom túlkapásai ellen, de ez az esetükben éppen fordítva van.
Persze értem és milyen nehéz a dolguk, amikor nincs is Alkotmánya az országnak, csak az esőcsatorna tornász által össze állított fércmű, de ennek is Alaptörvény a neve nem Alkotmány!
És az őket érő társadalm általi támadások miatt a bíróság elnöke kétségbe esve szaladgál védelemért a közjogi méltóságokhoz, az Alkotmánybíróság szégyenére!