A bálterem, annak rendje és módja szerint moziteremmé alakult. Fénykorát a hatvanas-hetvenes években élte, amikor a napi hat-hét vetítéssel évente akár százezer nézőt is a vászna elé csábított. A miskolciak számára ez volt „A mozi”, noha a városban legalább még nyolc állandó, 35 mm-es filmet is lejátszani képes vetítőhely üzemelt – nem is az Avas szállóban levő Kossuth volt a legnagyobb befogadóképességű –, rendszeresen tartottak népszerű filmfesztiválokat is. A rendszerváltást követő nagy mozibezárási hullámot egy ideig túlélte a Kossuth, de sokat vesztett kezdeti jelentőségéből. A premier filmek egy kicsit megkésve jutottak el ide, igaz a helyárak igencsak olcsók voltak. A kisteremben működő művészfilm klub még sokáig megtelt egyetemistákkal, a nagyterem is némi rekonstrukción átesve próbált egyfajta multiplex hangulatot csempészni a megkopott szépségű falak közé. Az újonnan felépült plázában megnyílt igazi, nyolctermes multiplex diktálta versenyt azonban már nem tudta túlélni a Kossuth és 2008-ban bezárt, ezzel lényegében meg is szűnt a városban a hagyományos mozik világa.

Az Avas szálló, akárcsak Pécstől Debrecenig több hasonló vidéki, belvárosi sorstársa a rendszerváltás után nagyon hamar privatizációra került. Viszont az 1990-es évek elején még mindenki tanulta a piacgazdaság buktatóit, így sem a korai hazai befektetők, sem az önkormányzatok nem voltak kellőképpen felkészülve az ekkora volumenű ügyletekre, beruházásokra és azok szabályozására. Kevesen mérték fel, hogy egy ilyen szálloda megújítása és üzemeltetése mekkora tőkebefektetéssel jár, így jóformán csak a külföldi, erős hálózatok tudtak sikeres privatizációkat végrehajtani az országban, de a miskolci Avasra nem akadt ilyen érdeklődő. A másik oldalról pedig, a frissen épülő demokráciában az önkormányzatok sem voltak megfelelően felkészülve az ilyen műveletekre, nem alakultak ki a fékek és ellenőrző rendszerek, nem volt megfelelő a számonkérhetőség.

Az Avas szálló új tulajdonosa, a Multicasa Consulting Kft. is komoly, de szinte behajthatatlan tervekkel állt elő az 1990-es évek második felében. Az ezredfordulóra megújult szállodát ígért, majd a várossal való folyamatos perlekedés és csőd lett belőle, így 2015-ben felszámolás indult a cég és ingatlanvagyona ellen. A ház idő közben műemléki védettséget kapott, ugyanakkor a vállalkozó is elkezdte az építkezést, ami hamar elakadt, végül a felszámolás során a városi önkormányzat áron alul meg tudta szerezni az épület.

A városnak szüksége van az Avas szálló épületére, de nem eredeti funkciójában – mondja kérdésemre Szunyogh László, Miskolc főépítésze. A korabeli Korona a város életében fontos szerepet játszik, de az eszmei mellett műemléki értéke szerény, kialakítása pedig alkalmatlan, hogy ésszerű anyagi ráfordítással egy korszerű szálloda létesüljön a falai között. A műemléki felújítás költségessége és kötöttsége is gátolja a befektetési kedvet, ezért a város kezdeményezte, hogy a készülő értéktárba ne az épület egésze, csak annak valóban kiemelt esztétikai minőséget képviselő részei: a főhomlokzat, a díszlépcső, a bálterem és a fehér terem kerüljön bele. Ezzel a jövőbeli befektetők nagyobb szabadságot élvezhetnének.

Érdeklődőkben nincs hiány – teszi hozzá Szunyogh László –, de ők leginkább irodalétesítményben gondolkoznak, amihez szükség lenne az említett műemléki lazításra. Ugyanakkor szálláshelybővítésre is lenne igény, mivel a város előkelő helyen áll a hazai turizmusban a vendégéjszakák számának tekintetében, nagyobb fesztiválok idején például kifejezetten nehéz üres szobát találni, de a város és környéke egyre népszerűbb úti cél a családok számára is. Ezzel tisztában van a város vezetése és a fejlesztési tervekben szerepel a belváros szomszédságában elterülő, különleges adottságú, mára többnyire elhanyagolt állapotba került Avas aktívabb bevonása a város vérkeringésébe. A terület mai fő problémája az oda való feljutás megoldatlansága és az állandó jelenlét hiánya.

Szunyogh szerint ezen segítene egy olyan komplex terv, aminek a középpontjában egy különleges panorámát nyújtó szálloda létesítése lenne a domb tetején, amihez siklóvasút vezetne a belvárosból. Az így megszülető turisztikai létesítmény néhány perc alatt megközelíthető lenne a belvárosból, ugyanakkor nem okozna többletterhelést az autóforgalom számára, hiszen hátulról, a mostani lakótelep felől kényelmesen elérhető lehetne kocsival, busszal.

A belváros közepén, a számos rendezvénynek, így például az országosan ismert Kocsonyafesztiválnak is helyt adó impozáns Erzsébet térre néző kihalt szellemház, a valaha volt Korona szálló februárban ideiglenes „homlokzatot”, az épület eredeti állapotát bemutató grafikus molinót kapott. Ez ugyan jól takarja a mögötte húzódó kihaltságot, az üres ablakhelyeket, de remélhetőleg az ideiglenesség helyére hamarosan új funkció lép be és a miskolci belváros visszakapja egy régi, szeretett épületét.https://epiteszforum.hu/ugy-maradt-miskolc-regi-buszkesege-a-korona-szallo

Bán Dávid