Nyilvánosságra került, hogy Csíkszeredában a szurkolók közül többen is bicskát villantanak a Ferencváros játékosai felé, a Fradi hokisai pedig rendszeresen lerománozzák a székelyeket. Eddig is pattanásig feszültek az ellentétek, most azonban a legutóbbi esetnél nem tartotta tovább magában az egyik illetékes, mik történtek a meccseken, amiről eddig hallgatott.
Elszabadultak az indulatok az Erste Liga néven futó jégkorong-bajnokságban – írja a 444.hu. Ezt a legtökéletesebben az az interjú mutatja meg, ami a jégkorongszövetség elnökével, Such Györggyel készült, elvileg a békítés és a nyugtatás jegyében, és ami valójában olyan részleteket mutat be a magyar-székely jégkorong-háborúról, amiről a kívülállóknak fogalma sem volt.
Az Erste Liga szándékai szerint magyar központú, de közép-európai bajnokság. Jelenleg a magyar csapatok mellett három romániai klub (Csíkszereda, Brassó, Gyergyószentmiklós) vesz részt benne.
Tavaly a Csíkszereda nyert, idén is ott vannak a döntőben, a Fradival játsszanak a 4 győztes meccsig tartó párosításban. Az első meccsen a Ferencváros csapatkapitánya, Nagy Gergő a palánkra lökte a Csíkszereda játékosát, Salló Alpárt, akinek az ütéstől leesett a fejvédője, így annak védelme nélkül ütötte a fejét a jégbe. Életveszélyes állapotban szállították kórházba, de már jobban van.
A Fradi képviselője azt írta, Csíkszeredában „a csapatunk tagjai és szurkolói immáron évek óta folyamatos verbális és időnként fizikai inzultusnak vannak kitéve”.
Ezután szólalt meg a jégkorongszövetség elnöke, Such György, jelezve, hogy eddig sok esetben elrejtette a konfliktusokat, de most már elege lett. „Elnökségem alatt folyamatosan és rendszeresen kellett a színfalak mögött konfliktusokat, vitákat kezelnem. Ez a szövetségi munka velejárója, de mintha minden évben ugyanazok a vélt vagy valós sérelmek borzolnák a kedélyeket. Úgy gondolom, most jött el az a pont, hogy nyilvánosan is meg kell szólalnom. Az MJSZ elnökeként nem mehetek el szó nélkül amellett, ami zajlik. A döntő két csapatának vezetése ahelyett, hogy csillapítaná az indulatokat, hergeli a saját szurkolótáborát. Ahelyett, hogy a klubok a saját házuk táján söprögetnének, nyilvánosan bírálják a játékvezetést és a fegyelmi eljárásokat”.
Majd tényleg kemény részleteket osztott meg:
„Csíkszeredában nem először fordul elő, hogy mind a mérkőzések alatt, mind utánuk egyes szurkolók a vendégcsapat játékosait és munkatársait vegzálják. Ami ennél is elfogadhatatlanabb, hogy a klubvezetés ettől nem határolódik el, nem próbálja hűteni a kedélyeket, amikor egyesek a civilizált emberi viselkedés alapvető szabályait hágják át, hanem éppen az ellenkezőjét teszi. A drukkerek a játékosok felé bicskát villantanak, fenyegetőleg lépnek fel a meccsek után is a szállodában, sértegetnek, szitkozódnak, köpködnek. Semmi nem indokolhat ilyen magatartást, illetve az ilyen viselkedés mentegetését. De ugyanígy elítélendő, amikor egy Fradi-játékos bemutat a szeredai B-középnek, vagy lerománozza a székely szurkolótábort, és ennek nincs következménye az edző és a klub részéről.”
Az elnök ezután megvédte a játékvezetést, és elmagyarázta azt is a ferencvárosiaknak, hogy miért tiltották el utólag Nagyot, a csíkszeredaiaknak pedig azt, hogy miért három meccsre. Majd jelezte, hogy fontos szponzori szerződések járnak le, a balhék miatt pedig nehéz lesz ezeket megújítani. Szerinte ragaszkodni kell ahhoz, hogy „a jégkorongos közeg pozitív hangulata, a folyamatosan épülő családbarát imidzs és a balhémentesség a legfontosabb erényeink közé tartozik”.