Elsőként Magyarország ellen vetette be az Európai Bizottság a jogállamisági normák megsértésére tartott új fegyverét: az uniós pénzek elvonását. De ez azt jelenti, hogy senki nem kap majd támogatást? És tényleg a „gyermekvédelmi” törvény miatt áll bosszút Magyarországon a brüsszeli testület?
Mi az a jogállamisági mechanizmus?
A jogállami normák tiszteletben tartásának kérdése az elmúlt években vált egyre forróbb kérdéssé az Európai Unióban, és ebben igen fontos szerepe volt a Fidesz–KDNP-kormány vagy a PiS által irányított varsói kabinet egyes lépéseinek. Az EU vezetése ezzel ismeretlen terepre lépett – a magyar kormány állításával szemben nem azért, mert a jogállamiságnak nincsenek jól meghatározott alapelvei, sokkal inkább amiatt, mivel azok megsértése esetén nem lehet felmutatni egy olyan világos előírásrendszert, mint mondjuk a makrogazdaságban, ahol pontosan lefektették például azt, mekkora lehet az államadósság GDP-hez viszonyított szintje. Ugyanígy sokkal nehezebb az uniós jog megsértését kimondani például egy korrupcióval kapcsolatos, vagy mondjuk valamilyen oktatási diszkriminációt érintő esetben még úgy is, hogy létezhet erre vonatkoztatható jogszabály az EU jogrendszer bugyraiban. Márpedig egyre sokasodtak az elmúlt évtizedben az olyan esetek, amelyeknél a brüsszeli vezetés, az Európai Parlament vagy éppen az EU-költségvetés nettó befizetői azt érezték, bizonyos esetekben nem csak az uniós jog csorbul, de az uniós források elköltésénél is vélelmezni lehet visszaéléseket.
Ennek tipikus esete az, amikor hiába látszik messziről is, hogy túlárazás vagy éppen koordinált pályáztatás történik egy EU-pénzből megvalósuló projektnél, az ügyben nem indul eljárás, vagy azzal zárul le, hogy nincs itt semmi látnivaló. Ilyenkor vélelmezhető az, hogy mindez az igazságszolgáltatás függetlenségének a hiányára vezethető vissza, így pedig semmi nem garantálja azt, hogy egy adott ország hatóságai által felügyelt uniós források ügyében megfelelően járnak majd el – szólt az érvelés. „Pedig az ilyen, akár tagállami, akár uniós szinten, független bíróságok által gyakorolt felülvizsgálat a jogállamiság szerves részét képezi” – mondta ki februárban az Európai Bíróság.
A mechanizmusnak nem az egyetlen eleme az úgynevezett kondicionalitás (feltételrendszer), vagyis az, hogy a pénzeket csak abban az esetben bocsátják az azokat felügyelő tagországok rendelkezésére, ha azok megfelelnek az elvárt normáknak. Az Európai Bizottság 2020 óta évről évre négy témában értékeli a tagországok helyzetét, ezek az igazságszolgáltatási rendszer függetlensége, a korrupció elleni küzdelem, a médiapluralizmus és a fékek és ellensúlyok megfelelő működése.
Irén? Csak nem tőle tanulta Pató Pál, hogy mit hogy nem szabad csinálni?
Akkor meg minek ez a hibbant-libbantak EU-ja?