Rettentő cinikus kimondani, de ettől még igaz: a legnagyobb „műemlékvédelmi kutatómunkát” Budán a Vörös Hadsereg végezte 1944 telén,
tudniillik ahol a rengeteg repesz és romboló bomba nem tette tönkre az épületeket, csak leverte a vakolatot, elvégezte a „falkutatás” dandárját. Hirtelen kiderült, hogy ez nem egy barokk város, ami az 1686-os visszafoglalás után épült, hanem zömében gótikus, jellegzetesen középkori utcarendszerrel, gótikus kőkeretes nyílászárókkal, ülőfülkékkel, amelyek rendre el voltak falazva.
– Tavaly Méra Árpád-kori eredetű református templomában vezetett értékmentéshez a bontás, hiszen a XIX. századi, eklektikus díszítőfestésű falak mögött nagy kiterjedésű, pompás gótikus freskókat találtak. Csak nem a templom megreformálása során tüntették el őket?
– Magyarországon csak ritkán zajlott olyan típusú képrombolás, mint amilyen a német parasztháború vagy a német katolikus–lutheránus küzdelmek során. A középkori és kora újkori ember egyébként sokkal kevésbé volt radikális, mint amennyire ezt a mai, totális háborúkhoz szokott fejünkkel gondolnánk. Ha nem kellett, eszük ágában sem volt az atyafiaknak, hogy leverjék a vakolatot csak azért, mert általuk nem tisztelt szenteket ábrázolt a festése. Akkor meszelték újra, amikor szükséges volt – úgy néhány évtizedenként, és már a katolikus középkorban is. Ha volt rajta freskó, ha nem, kicsit megkopogtatta a kőműves a régi vakolatot, hogy jobban tapadjon rá a következő réteg. Állítom, hogy ennél sokkal többet ártottak eleink például a XX. században, amikor a villanyvezetékeket bevésték a falakba. Mérán ráadásul nem is egyszerűen rávakolás zajlott: egy román kori, valószínűleg XIII. századi falat akartak megerősíteni még a javában katolikus időszaknak számító XV. században, hogy a templom újonnan hozzáépült gótikus részeihez hozzá tudják magasítani a templomhajót, és ezért elé építettek egy úgynevezett köpenyfalat. E mögött találtuk meg és tártuk fel részben – már amennyire a statikai szempontok engedték – a nagyméretű és lényegében sértetlen freskókat.https://www.valaszonline.hu/2022/04/07/paszternak-istvan-fresko-a-sziv-interju/
Az írás A Szív jezsuita magazin áprilisi számában jelenik meg. Szerző: Végh Dániel, A Szív lapmenedzsere