zsidó kártya előhúzva.

a buta fideszes mellé

“Ahogy ebből a kicsiny, kis falukából szállingóztak az emberek, muszáj volt felébrednem, hogy a legtöbbje tényleg hihetetlenül ostoba. Nyugdíjas, akinek fogalma sincs, mi történik körülötte, a tüdejét meg a máját külön szatyorban hozza; nyugdíjas, akinek van fogalma, de totálisan egybites, de ezt ismerjük. A közmunkás, aki be van fenyítve, aki szintén azt se tudja, merre az előre (nemhogy a hátra), részeg, bambul ki a fejéből, és az egyszeri középkorú, aki láthatóan leszarja, csak beugrott szavazni, mielőtt kiganézza a disznókat. Voltak értelmes arcok is, mint ahogy meglepően sok ellenzéki szavazat. De labdába se rúgták a Fidesz zombihadserege mellett. (…) Nem láttuk és nem akartuk látni, hogy a magyar nép milyen buta.

A választófülkébe bekóválygó szavazópolgárok fele-kétharmada olyan állapotban volt, hogy azon izgultam, hogy élve sikerüljön elhagyniuk a szavazóhelyiséget. Bottal, járókerettel, segítőkkel, mankóval, kerekesszékkel közlekedő öregek, nyomorultak. Alkoholisták, betegek és alkoholista betegek. Félig vagy teljesen vak, félig vagy teljesen süket öregek, akik már alig érzékelnek valamit a világból. A magyar társadalom mind fizikailag, mind műveltségét, tájékozottságát tekintve félelmetesen deprivált állapotban van.

A szavazás elemi ismeretét nélkülöző és ezért elrontott szavazólapok a Mi Hazánk és a Fidesz körül voltak. Ellenzéki és hibásan kitöltött szavazólap nem volt. Jelentős volt az enyhén dementálódott, és/vagy láthatóan a döntésében nem magabiztos szavazó. A szívem szorult el az elszigeteltség, a helyi élet méltatlansága, a városi szolgáltatásba messziről fáradságosan beszolgáló életmód állandóságán. Azt hiszem, oroszabb társadalom vagyunk, mint azt gondoltuk még pár hete. Annak minden baljós következményével együtt. Ennek megváltoztatása a generációm feladata is lett volna, én személy szerint szinte semmire sem jutottam ezzel.”