ZPF. Hubai Hubi egykori mentora, Kriza Ákos főtanácsadója, osztrák szálloda tulajdonos, 18 olyan mandátumot talált, amiket a szakmán belül előzetesen senki – ő maga sem – adott volna oda a Fidesznek

Zárug Péter Farkas, Csizmadia Ervin, Fazekas Csaba és moderátorként Fekete Sándor – szerdán összeült a helyi politológus- és történész szakma, hogy frissiben megpróbáljanak válasz találni a váratlanul komoly ellenzéki vereségre. Már maga a névsor is izgalmas beszélgetés ígéretével csalogatta a Miskolci Egyetem bölcsészhallgatóit, akiknek nem is kellett csalódniuk: élvezetes, több alkalommal konfrontatív vitát folytattak a szakértők, a másfél órát kevésnek is éreztük a választás kivesézésére.

Konszenzus: meglepetés az eredmény

Egy héttel korábban már tartottak egy ilyen beszélgetést, akkor úgy számoltak a szakértők, hogy 110 körüli lesz a Fidesz mandátumainak a száma – jelenlegi állás szerint 136-nál áll a kormánypárt. Minek tudható be ez az eredmény? – adódott egyből a kérdés. Zárug Péter Farkas politikai elemző, a bölcsészkar egyetemi adjunktusa 18 olyan mandátumot talált, amiket a szakmán belül előzetesen senki – ő maga sem – adott volna oda a Fidesznek. Úgy látja azonban, hogy az ellenzék a több nagyvárosban 2019-ben még meglévő előnyét mostanra „teljes mértékben elherdálta”.

Fazekas Csaba történészt, egyetemi docenst is meglepte az újabb kétharmad (ahogy a közvéleménykutatók többsége sem számolt ezzel), ami azonban biztos: az ellenzéki összefogás közel 890 ezer szavazattal kapott kevesebbet, mint 4 évvel ezelőtt, amikor a pártok külön-külön indultak. Szét lehet szálazni az okokat – az ellenzéki stratégia, a háború hatása, a miniszterelnök-jelöltek szerepe -, de az ő alapvetése az, hogy „a választópolgárok túlnyomó többségének ez a 12 éve épülő rendszer jó, vagy legalábbis a kisebbik rosszat jelenti”.

– Nem leváltani, hanem megerősíteni akarták a rendszert, ezt el kell fogadni – mondta, hozzátéve, hogy 1990 óta talán ez a legváratlanabb eredmény az előzetes várakozásokhoz képest.

Csizmadia Ervin egyetemi docens, a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója szerint kampányok idején a társadalom lélektanát is vizsgálni kellene – ez lenne a politológusok szerepe -, a közvéleménykutatások száraz adatai ugyanis nem adnak kellően széleskörű válaszokat, így eltájolhatják a választókat.

Innen csak felfelé

Kizárólag a választójogi kényszer – és a közös ellenségkép – miatt fogtak össze az ellenzéki pártok Zárug Péter Farkas szerint, akiket aztán „bilinccsel kötöttek össze”. Ebben a felállásban pedig a közös miniszterelnök-jelölt egy „anomália volt”, aki pluszban még rendkívül önjáró. Hiányolta a víziót, és identitásproblémákat is látott: nem feltétlenül gondolta magáról az összefogás, hogy baloldali, ezt nem tudták felvállalni meglátása szerint.

Fazekas Csabának egy olyan magyar labdarúgó szövetségi kapitány képe sejlett fel, aki egy nyolcgólos vereség után is azt nyilatkozza, hogy az első 10 percben jól játszottunk, és ebből lehet építkezni – a végeredmény azonban egészen katasztrofálisra sikerül.

Pedig – mutatott rá a történész – nemzetközi példák (Izrael, Csehország) igazolhatnák is akár, hogy egy nagy gyűjtőpárttal szemben sikerre lehet vinni az ellenzéki összefogást. Nálunk azonban talán nem kellően mérték fel, hogy valóban összeadhatók-e a 2018-as szavazatok.

– Elsőre úgy tűnik, hogy a választók nem díjazták az összefogást. De akkor mi lesz az ellenzékiség tartalma ezután? Ugyanúgy nem lehet folytatni, irány-, stratégia- és stílusváltás kell. Innen csak felfelé vezet az út, hogy stílusos legyek – fogalmazott.

Csizmadia Ervin nem húzná rá a vizeslepedőt az ellenzékre, hiszen míg 2010-18 „teljesen tanuló-képtelen volt”, nem akarták megérteni a Fidesz felemelkedését, addig 2018-22 között ezen a téren történt változás. Ennek jele az előválasztás, amit véleménye szerint a választóik is akartak – ebben komoly vita alakult ki a politológusok között. Csizmadia Ervin viszont ragaszkodott ahhoz, hogy ez egy tanulási folyamat egy újabb lépcsőfoka volt.

– Valóban, még nem tartottak ott, hogy víziót is adjanak a magyaroknak. De volt program, és egy vezetőjük Márki-Zay Péter személyében. Lehet, hogy téves stratégia, de legalább volt logikája, előre akartak lépni 18-hoz képest. A választók mégsem honorálták. Van-e egyáltalán stratégia, amivel győzhetnek? Szerintem a fő hiba, hogy még mindig nem veszik annyira komolyan a Fideszt, mint kellene. Ők korábban komolyan kielemezték az MSZP-t – vélekedett.

Az ellenzék számára nem az egységesülés az egyetlen út – mutatott rá Zárug Péter Farkas -, aki úgy fogalmazott: „ha a mese ugyanaz lesz a színpadon, akkor kuka”. A politológus a legtöbb fantáziát abban látja, hogy a pártok ne tömbösödjenek, hanem minimum három pártban, önálló arcélt megőrizve induljanak – így alternatívát nyújthatnának a választóknak.

Nem söpört a felháborodás

Az első napok elemzései szerint döntő lehetett a Jobbik-szavazók otthonmaradása. Zárug Péter Farkas szerint legalább 200-250 ezer ellenzékit passzivált a kormány a „helikopterpénzekkel” (nyugdíj, családtámogatás), bő 300 ezer szavazót elvitt a Mi Hazánk, voltak, akik a Magyar Kétfarkú Kutyapártnál „landoltak”, de akár több százezerre is tehető azok száma, akik feloldódtak a rendszerben, illetve egyszerűen eltűntek az elemzők radarjáról.

– A tanulási folyamatnak vannak állomásai, amik nem feltétlenül kerülnek be az önéletrajzba – fogalmazott Fazekas Csaba, aki arra figyelmeztetett, hogy 2010 óta egy új rendszer épült, ahol más típusú problémákkal szembesült az ellenzék, mint előtte (új választójogi törvény például).

Azt mondta, a Horthy-rendszerben is volt értelme az ellenzékiségnek, bár egy ilyen rendszerben általában a nagy tömb szerzi meg a többséget.

– Lehet, hogy most meg kell várni, amíg külső vagy belső hatásra kiábrándul a fideszesek többsége. Pedig volt bőven botrány (Szájer, Kaleta, Pegasus), de nem volt jelentős, mindent elsöprő felháborodás. Nem szeretném persze, hogy ezt például egy súlyos gazdasági helyzet váltsa ki. De látni kell: egyszerű választási matematikával nem fogják tudni legyőzni a Fideszt.

Érdekes dologra mutatott rá Csizmadia Ervin: a magyar társadalom nem fogadta el a váltógazdálkodást a politikában, rendszerpártot akart. Viszont – ahogy Orbán Viktor jelenléte, úgy ez is – pusztán tünet, és idővel váltást akarnak a magyarok.

Elfordulás a Nyugattól

A bő egyórás vita végén természetesen a hallgatók is kérdezhettek. Az első arra vonatkozott, hogyan látják a szakértők hazánk jövőjét az Európai Unióban?

Fazekas Csaba szerint az eu-szkeptikus, eu-kritikus kormány miatt a következő időszakban is ez egy komoly konfliktusforrás lesz. Sőt! A jobboldali „héják” talán elkezdik feszegetni a kilépés kérdését is…

Zárug Péter Farkas szintén aggodalmát fejezte ki, emlékeztetett, Orbán Viktor 2008-ban még agresszornak tartotta Vlagyimir Putyint, amikor megtámadták Dél-Oszétiát. Ma viszont ott tartunk, hogy elmondása szerint a fideszesek 44 százaléka szerint Ukrajna a hibás a háború kitörése miatt, 50 százalékuk Putyint választaná Zelenszkijjel és az unióval szemben. Azt mondta, hogy a brit titkosszolgálat ma is vizsgálja a Brexit okait, és az oroszok szerepét ebben. Az orosz oligarchák életét sem véletlenül keserítik most meg amiatt, hogy szponzorálhatták a kilépés melletti hangulatkeltést.

– Van egy olyan félelmem, hogy ne ebbe az irányba menjünk, esetleg külső „segítséggel”. Remélem, hogy megálljt parancsolnak. De látni kell: a szomszédos országokban közel kétszáz orosz ügynököt utasítottak ki – itthon egyet sem. Magyarország, vagyis pontosítok: a kormány kiállt az orosz bank mellett. A Fudan Egyetem maradását is akarják. Konzervatív és nyugatos orientációjú emberként kimondom: elítélem a tendenciát, Magyarország kárára van – szögezte le.

Csizmadia Ervin annyiban csatlakozott ehhez, hogy felidézte, a konzervatív, nyugatos Apponyi Albert egyik munkájában azt írta 1915-ben: egy esetben fordul el Magyarország a Nyugattól, és tekint kelet felé: amikor a nemzeti függetlenségét veszélyben érzi.

– A magyar jobboldalnak el kell fogadnia Nyugat-Európát, ami most nem megy automatikusan. Át kell állítani egy másik pályára, amiben a baloldalnak is van feladata – vélekedett, hozzátéve: a magyar társadalom értékrendszere a legkevésbé nyugatos. Ezzel valamit kezdeni kell.

Fazekas Csaba kérdésére egyöntetűen megállapították: a kormány már túl is van a vörös vonalon ebben a kérdésben.

Nehéz lenne jobbról előzni

Végül érkezett egy kérdés arról, hogy a várható súlyos gazdasági válság milyen hatással lesz a Mi Hazánkra? Zárug Péter Farkas szerint minimális megszorításokra lehet csak számítani, voltak pazarlások, ahová majd most nyúlni lehet, hogy finanszírozzák a lakossági terheket.

– Felkészítették a nagymamát, hogy ha valaminek felmegy az ára, akkor legyen mihez nyúlni – utalt ismét a helikopter-pénzosztásokra.

Meggyőződése szerint a Mi Hazánk ilyen kérdésekben minden esetben a kormányzattal együtt fog szavazni, mondván: amikor a nemzet bajban van, melléjük állunk. Növekedni fog a párt szerinte.

Fazekas Csaba szerint a Fideszt nem lehet jobbról előzni, annyira a szalagkorlátnál halad.

– Most is azt feltételezem, hogy a kormánypárt populista magyarázatait nehéz lesz jobbról előzni radikalizmusban. Feltételezem, a gondokért Soros és Brüsszel lesz a hibás megint. Nem hiszem, hogy a gazdasági válság a Mi Hazánkat jelentősen megerősítené – vélekedett.