Április 17-e a Hemofília Világnapja
Minden évben április 17-én tartják a Hemofília Világnapját, hogy felhívják a figyelmet a vérzékenységgel, azaz hemofíliával, von Willebrand betegséggel, vagy más örökölt vérzési rendellenességgel élők helyzetére. Hazánkban több, mint 2700 ember él a vérzékenység valamilyen formájával1 – a legtöbbjük számára olyan gyógyszerek jelentik a terápia alapját, amelyek önkéntes donorok vérplazmájából készülnek.
A hemofília egy veleszületett betegség, amely a véralvadási rendellenesség miatt a normálisnál hosszabb ideig tartó vérzést okoz, ha a beteg megsérül, vagy ha a betegnél sebészeti beavatkozás történik. A hemofíliás beteg vére ugyanis nem tartalmaz elegendő véralvadási faktort, amely egy fehérje, és amely szükséges, hogy elálljon a vérzés. Spontán belső vérzések is kialakulhatnak, főleg az ízületekben, de nem ritka az izmokban, az emésztőrendszerben vagy a légutak körüli szövetekben jelentkező vérzés sem. Ezek a vérzések kezelés nélkül gyulladásokat okozhatnak és növelik más, tartós egészségügyi problémák kockázatát.
A hemofília az esetek nagyobb részében öröklött betegség, a szülők génjein keresztül öröklődik. Nők és férfiak is átadhatják a hemofíliát hibás X kromoszóma formájában, de a betegség elsősorban férfiaknál jelentkezik. Az érintettek 30%-ánál azonban ismeretlen eredetű génmutáció okozza a hemofíliát, azaz a felmenők között nem mutatható ki a betegség genetikai háttere – ezt nevezik sporadikus hemofíliának.
A hemofíliás betegek kezelésének alapját olyan gyógyszerek jelentik, amelyek önkéntes donorok vérplazmájából készülnek – az egészséges emberek vére, azon belül is a vérplazma, ugyanis tartalmazza a szükséges véralvadási faktort. S bár a hemofília ritka betegség – tízezer emberből egy születik hemofíliával -, de egy hemofíliás beteg egy évi kezeléséhez átlagosan 1200 plazmadonáció szükséges.
„A hemofíliával élők kilátásai nagyban függenek a plazmaadóktól, mert a plazmát nem lehet mesterségesen előállítani, azt csak a donorok vénájából tudjuk kinyerni” – mondja dr. Nyerges Judit, a Vascular és Sanaplasma plazmaközpontokat üzemeltető BioLife Plazma Hungary Kft. ügyvezetője. „Éppen ezért mindent meg kell tennünk, hogy minél több egészséges, plazmaadásra alkalmas emberrel ismertessük meg a plazmaadás lehetőségét, és azt, hogy ez egy kifejezetten biztonságos, nem megterhelő folyamat. A levett vérplazmát átlagosan 72 óra alatt pótolja az emberi szervezet.”
Az orvosok az 1920-as években kezdték el a vérplazma alkalmazását a hemofília kezelésében, de a kezelt betegek így is átlagosan kevesebb, mint 20 évig éltek. Az 1960-as és 70-es években kifejlesztették a plazma véralvadási faktorát tartalmazó koncentrátumokat, és ez áttörést hozott a kezelések hatékonyságában, így a betegek életkilátásaiban is. Ráadásul a kezeléseket a hemofíliával élők akár otthon, maguk is alkalmazhatják – a hemofíliások a megfelelő kezelés alkalmazásával ma már teljes életet élhetnek, így például az érintett gyerekek együtt kirándulhatnak, játszhatnak az egészséges társaikkal.
Forrás:
A Sanaplasma és Vascular Plazma központokról
A BioLife Plazma Hungary Kft. jelenleg 7 Vascular Plazma és 3 Sanaplasma plazmaközpontot működtet Magyarországon. A központok 2016-os megalapításuk óta fontos hazai szereplőkké váltak az életmentő vérplazma-terápiákban alkalmazott, kiváló minőségű plazma gyűjtésében. A központokat működtető BioLife iparági vezető szerepet tölt be a kiváló minőségű plazma gyűjtésében, amelyet életmentő vérplazma-terápiákban használnak fel.
Web: www.teddmegmost.hu
A BioLife és a Takeda
A BioLife több mint 200 korszerű plazma-gyűjtő központtal rendelkezik az Egyesült Államokban és Európában, amelyek magas színvonalú szolgáltatást és a legmagasabb szintű biztonságot nyújtják a donorok, valamint az életmentő plazma-terápiában részesülő betegek számára. A BioLife a Japánban bejegyzett székhelyű Takeda vállalat része, amely egy globális, értékalapú, K + F-fókuszú biogyógyszerészeti vállalat, amely más, speciális gyógyszerek mellett plazma eredetű terápiákat gyárt és szállít. A Takeda, több mint 80 év tapasztalattal rendelkezik az emberi vérplazma alapú terápiák területén. A vállalatcsoport jelenleg 20 plazma alapú készítményt jegyez, melyeket elsősorban a vérzékenység, továbbá az immunhiányos állapotok kezelése során alkalmaznak.
Emberi szövetekkel tilos üzletelni.
Ezek kitalálták, hogy a vérplazma nem szövet.
Senkiházi politikusaink pedig tűrik, hagyják.
a migráncsempészetnek nem melléküzletága a szervkereskedelem?
Senkiházi politikusaink pedig tűrik, hagyják.
Milyen hajótörés az amikor befizetsz egy gumicsónakos utazáshoz
a homokos tengerparton?