Szép történet : (Németországban élő magyar aki osztotta)
Ma érdekes dolog történt velem! Nem akarok nagy arc lenni de ha végigolvassátok megértitek miért osztom meg veletek! Ma reggel elmentem a Kaufland áruházba, hogy a szokásos hétvégi bevásárlásomat elvégezzem. Nyitásra szoktam menni de már ilyenkor is sokan vannak. Az eladok megszokott mozdulatokkal rakják ki a friss árúkat, én pedig elkezdtem a vásárlást! Vettem kenyeret, tusfürdőt, lekvárt, knédlit majd átmentem a zöldség osztályra! itt is vettem kivit, narancsot körtét, almát paradicsomot, és ekkor egy hatalmas zuhanásra lettem figyelmes. Visszanéztem és láttam, hogy 3 pulttal arrébb az emberek és az eladók odatömörülnek és a földre hajolnak. Rosszat éreztem, odasiettem. Egy idős bottal járó néni esett össze a kövezeten. Mindenki próbált segíteni, felemelni. Tőrt németséggel kértem engedjenek oda, mentős vagyok, segíteni szeretnék. Szó nélkül szétvált a tömeg és utat adtak. Első meglátásra láttam a néni meghalt! Nyaki erein nem érzékeltem pulzust és lélegzet vétele se volt!Azonnal szóltam az eladónak, hívjon mentőt! Ledobtam a kabátom pulóverem, a néni mellkasát igyekeztem szabaddá tenni, miközben körülöttem álló aggódó emberek csöndje vett körbe! Sajnos láttam félig nyitva maradt üveges tekintetet és egy pillanat alatt cselekedtem. A nénit elkezdtem újraéleszteni! A Protokol szabályai szerint nyomtam és fújtam az orrán keresztül. Körülbelül 7-8 perc után erezni kezdtem a nyaki ütőér lassú pulzitálását. Nyomtam és fújtam rendületlenül, és dühöngtem, hogy hol vannak már a mentők. Közben egy eladó előkerült az üzletben lévő automata defiblirátorral a kezében. Láttam rajta ért hozzá és közösen ki is ütöttük a nénit! Persze az idő csak nekem tűnt hosszúnak, mert a mentők kb 12 percen belül megérkeztek. Én elmondtam mit tettem és a nénit átadtam nekik. Ők szó nélkül folytatták azt amit én elkezdtem. az én feladatom innen az infúziós flakonok tartása lett. kb 30-35 perc után szállítható állapotba hozták és ágyra tették, hogy kórházba szállítsák.
Ekkor ért az első meglepetés amit Magyarországon még soha nem tapasztaltam. Amikor a mentők ágyra tették és elindultak volna, az ott kőrben álló emberekkel és az eladókkal közösen MEGTAPSOLTAK! Részemre ez egy nagyon furcsa kellemes érzés volt! Miután a nénit elvitték, összeszedtem a dolgaimat és folytattam a vásárlást. Persze bevallom a felit elfelejtettem megvenni amit akartam.
A második meglepetés akkor ért amikor a kasszához értem. Előttem két személy volt, fizettek és távoztak. Én közben a pénztárgép futószalagjára pakoltam a dolgaimat! Mikor rám került a sor a pénztáros nő beolvasta a gépbe a vett dolgaimat és mikor fizetni akartam, közölte velem, hogy a főnök úr utasítására mehetek, nem kell fizetnem csak írjam alá a blokkot és köszönik amit tettem. Megint rosszul éreztem magam a helyzetben, hiszen amit tettem azt hivatástudatból csináltam.
Aztán kis vita után elpakoltam és elindultam haza! Ahogy kiértem az áruházból a mentő még mindig ott állt! Kicsit ideges lettem, a néni miatt, lehet, hogy minden hiába volt? Aztán odaléptem a mentőhöz bekopogtam és akkor ért a harmadik meglepetés! Kinyitották az ajtót és megkérdeztem, Talán baj van, hogy még itt vannak? Mire az orvos udvariasan rámutatott a monitorra, NÉZD CSAK PAJTÁS, MILYEN GYÖNYÖRŰ AZ EKG! És rám nevetett! Ezzel elköszöntem és egy nagyon különös érzéssel elindultam haza!
Hiába, ITT AZ EMBER ÉLET FONTOS!!!!!
NÉMETORSZÁG ÍGY SZERETLEK!!!!!!!!
Lehet, hogy egy kép erről: szabadtéri