Az ítéletig nyolc évnyi pereskedés vezetett, de végül a lőrinci azbesztszennyezés miatt az állam komoly pénzt kénytelen fizetni a károsultaknak. Igaz, még mindig nem jogerős az ítélet, mert az állam fellebezett.
Nyolc évnyi pereskedés után a bíróság fejenként 40 millió forintos kártérítést ítélt meg az azbeszt-szennyezés három károsultjának. A döntés nem jogerős, az állam – az ügy alperese – nem ismeri el a felelősségét – értesült az RTL Híradója.
A Lőrinciben egykoron üzemeltetett cementgyár évtizedeken át mérgezte azbeszttel a környéket, aminek következtében több dolgozóban és környékbeli lakóban is daganatos megbetegedések alakultak ki. A perek másodfokon májusban folytatódnak. Az azbesztügynek több károsultja is volt, közülük többen már meghaltak, mások nem pereltek, és vannak, akiknek az ügyében még mindig nem született ítélet – írja a portál.
Lapultok cementtöcskölők …??? :):)::)
mert mi közünk van az eternet csövekhez, hullámpalához , hülyegyerek?
A haladó, fejlett progresszív Nyugat ír a Holcim tulaj testvérkéről
Szerinted leülte az áldozatok százait?
„Stephan Schmidheiny, Azbeszt Világmérnök, 18 Év Börtönre Ítélték „Tartós Rosszindulatú Környezeti Katasztrófa Miatt”
A bíróság nem vette figyelembe azokat az eszközöket, amelyeket 2003-ban átadott a VIVA Trust nevű szervezetnek, amely az AVINA alapítvány finanszírozója. Egyre világosabb, hogy ez a jótékonysági művelet nem ilyen jellegű volt, hanem sokkal inkább az eszközök felszabadítása a jövőbeli felelősség alól a számára, a hátán lévő áldozatok ezreinek követelései miatt, és magas Az azbesztnek való kitettségből eredő betegségek késleltetési periódusa legalább 2040-ig folytatódik, ha még életben van.
Két dátum, a VIVA Trust létrehozásának 2003-as éve, nagy rajongással Costa Ricában, 200 jeles jelenlétével a világból, és 2004, a Casale Monferrato áldozatai által indított kereset benyújtásának éve, amely meggyőződésre adott okot, azt mutatják, hogy a jótékonyságra költött (és az áldozatoktól elvett) pénzt jól kiszámolták. Jóslás? Nem, valami prózaibb. A tárgyaláson megmutatták, hogyan hatolt be Schmidheiny az áldozatok egyesületeinek soraiba. Valóban, és amint Giampero Rossi [1] újságíró elmondja, a milánói Guido Bellodi milánói PR vállalatnál lefoglalt dokumentáció miatt kiderült, hogy Schmidheiny 1984 és 2005 között alkalmazta ezt a céget az elleninformációk kezelésére. , és hogyan hatolt be María Cristina Bruno saját stílusú újságíróba az áldozatok mozgalmában, aki havi jelentést küldött Bellodinak 2500 euró fejében. Ez az a magyarázat, amelyért vagyonának egy részét biztonságosan elhelyezi, amint azt az ítélet a kártalanítás kifizetéséért felelős gazdaságok nevével bizonyította. …
Az országban négy vállalatuk olasz áldozatai büszkék arra, hogy elérték az igazságot, és hogy a lehető legmagasabb büntetés 90% -át alkalmazták. De sok, közel ezer embernek nem volt szerencséje a kártérítési részben, mert a másik elítélt, báró de Cartier, a belga Eternit (ma ETEX) egy héttel a mondat elolvasása előtt meghalt. Az olasz törvények nem vonják felelősségre az örökösök leányvállalatát, így az első fokon megállapított, a bárónak megfelelő kártérítés eltűnt. Balszerencse, még így is optimista volt az áldozatok szövetségei által hirdetett üzenet. És társadalmilag fontosabb, hogy ezeket a bűnözőket, akik ebben az esetben szinte népirtók, hosszú ideig elkülönítsék a társadalomból, mint a tőlük elvehető pénzt, ami nem más lenne, mint visszaszerezni azt, ami az övék volt . A törvények jó esetben továbbra is kedvezőek a magántulajdon és a gazdagok számára… Mit mondott Stephan Ernest Schmidheiny Neuss-ban mintegy 30 fős hallgatóság előtt közülük az Eternit cégek vezetői Európában? Tudta, hogy az azbeszt káros és veszélyes az egészségre, hogy tisztában kell lenniük vele, de ha más emberek tudomást szereznek róla, akkor le kell zárniuk vagy gazdasági intézkedéseket kell hozniuk ezzel kapcsolatban. Ezért azt mondta menedzsereinek, hogy nagyon jól meg kell mérni a megadott információk típusát, mondván, hogy az azbeszt nem káros, és mindenesetre nem okoz halált, és hogy annak kockázata ellenőrizhető. Ezért nyilvánvalóan szándékos katasztrófával vádolja az ítélet.”
Jó hosszú szófosás a klinkerkemencébe szorult fütyike gazdájától…:):):)
Jót hazudik a 168óra.
Csak a hülye miskolcit akarják áthallásra bírni.
Eternitgyár nem cementgyár. Szoci örökség Rákosiéktól
Lőrinci, 1953. április 29.
A gyárat 1908-ban Sclossberger Rezső és Rózsa Mihály nagytőkések kezdték el építeni, egykemencés termeléssel. Az államosítás után a hivatalos név Cement és Mészművek Selypi Gyára, ahol fehér, szürke és az itt kifejlesztett tűzálló cementet gyártottak, majd 1971 lett azbesztcsőgyártó
üzem.1995-ben Eternit Vállalat, majd 1996-tól Etercem Kft. néven működött tovább. Közben egy uniós rendelet miatt be kellett fejezni az azbeszttartalmú termékek előállítását ”
2005-ben elkezdődött az akkor az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt.-hez tartozó kft. felszámolása. Az eljárás során a gyárat a felszámoló Mátraholding Zrt. eladta a Huntyre Kft.-nek, amely vállalta, hogy lebontja az épületeket, és rekultiválja a területet. A biztonságos tereprendezés helyett a cég a környezetvédelmi előírásokat figyelmen kívül hagyva elkezdte bontani az épületeket, így újabb azbeszt kerülhetett a levegőbe por formájában, amelyet a környéken élők – a területtől néhány száz méterre lévő óvodába és iskolába járó gyermekek is – belélegezhettek
Te tényleg az vagy. Szoci örökség rákositól. Menj, töcskölj tovább.
Szólj a parlamentből kibukott Korózs elvtársnak, hogy tanulmányozza a privatizációs szerződéseket és ne ETERNITGYÁRról, hanem cementgyárról
beszéljen, leírva meg emelje ki mszp-vörössel.
„Korózs Lajos – Selyp, Eternitgyár azbesztmentesítése”
NE fáradj! Az elvtársaitok sz@ra és beleverem az orrotokat.
„– Ne féljenek, jöjjenek csak! Mutatok én mindent. Itt állt a gyönyörű irodaház, itt meg a klub. A megmaradt téglákat a múltkoriban darabonként öt forintért pucoltatták meg a górék, aztán meg eladták. Régen ezekkel a kerek kövekkel törték az azbesztet – mutatja Soós László, aki szintén itt dolgozott 1977–85 között.
Mennyire törődött az egészségükkel a gyár vezetése? – kérdem. Semennyire. Eleinte semmi védőfelszerelést nem kaptak: késsel felhasították a csomagolást, majd simán lapátolták a szálló azbesztet. Később osztogattak nekik porálarcot, de az se sokat ért.
A kihalt telepen ma jövő-menő, keresgélő férfiakkal szóba elegyedünk. Mind elismerik, hogy fulladnak néha, de legyintenek rá. Van olyan pumpájuk, amit felírt nekik az orvos, azt használják, de nem gondolnak bele, mi okozhatja a panaszt…
XXX
Szakértői vélemény alapján igazolt, hogy a cementgyár területén keveredik az azbeszttartalmú veszélyes hulladék az építési törmelékkel, s azt illetéktelenek, guberálók hordják el – ez áll a lőrinci önkormányzat előterjesztésében, amelyet a szeptember 4-i rendkívüli ülésre készítettek. Az önkormányzat környezetkárosítás miatt tett feljelentést ismeretlen tettes ellen. A magánterület jelenlegi gazdája, a fiktív cégnek bizonyult Selyp Invest Kft. vélhetően külföldön tartózkodó ügyvezetője ellen nemzetközi körözést kérnek kiadni, és felelősségre vonását kérik. A cég bontási engedélye idén júniusban lejárt, de nem tettek eleget a kötelezettségüknek. A gyárat, amelyet sokáig nem sikerült privatizálni, 2009-ben kezdték bontani, de félbehagyták. A zöldhatóság is tehetetlen volt velük szemben.
– Az volna a megnyugtató, ha mihamarabb rekultiválnák a 2004. december 31-én bezárt eternitgyár területét. Az önkormányzatunk 1500 aláírást gyűjtött annak érdekében, hogy az azbeszttel fertőzött területet tisztítsák meg, a törmeléket szállítsák el. A kiporzástól ugyanis ártatlan emberek betegszenek meg. „
Töcsköljek Neked? Mennyi azbesztszálat kérsz?
„– Magyarországon több százmillió négyzetméter azbeszttartalmú tetőfelület készült – árulta el Simon Gábor. – Jó részüket lecserélték az elmúlt évtizedek során. Érdekes lenne megnézni, hogy összesen mennyit adtak le a hivatalos azbesztátvevő helyeken. Vélhetően a töredékét. Személyes tapasztalat, hogy az építési vállalkozóknak fogalma sincs róla, hol lehet leadni a veszélyes hulladékot, így azt legtöbbször a konténerek aljára szórják, és a többi törmelékkel együtt szállítják el. Hiába a szigorú törvényi szabályozás, a gyakorlatban mindenki úgy szabadul meg az azbeszttől, ahogy tud. Teljesen magára hagyták ezt a területet itthon, ám a mai napig több mint százmillió négyzetméternyi azbesztes tetőfelület lehet az országban, amelyről folyamatosan kopnak le az azbesztszálak, valamint bontják országszerte szabálytalanul.”
Ezzel kellett volna érvelni a bíróságon,hogy soha nem is volt ott cementgyár…:):):););Ti mind ilyen debilek vagytok doktorkáim? :):):);
„Színes komolyság
A műemléki előírások figyelembevételével felújított, 360 fokban kialakított lépcsőházból belépő ügyfél úgy érzi, mintha körbefogná a fogadótér. A cseh Techo cégnek dolgozó belsőépítész, Pásztor Zsigmond tervezte a recepciót, a könyvtárat és a „toronyszoba” bútorait. A fogadótér egyik oldalán félkör formában gipszkartonból készült oszlopok sorakoznak, bennük apró ablakok. Ezért az egész tér transzparens. Látni a nyitott polcos könyvtárat és azokat a munkaállomásokat, ahol ügyvédjelöltek dolgoznak. Az ügyfelek a rövid várakozás idejére a Molinari cég által gyártott, Il Segreto székeken foglalhatnak helyet a recepción.
Az ügyvédek sokat dolgoznak, ezért lehetővé teszik nekik a kikapcsolódást. Egy szobában négy asztalt helyeztek el négy-négy székkel. A sarokban álló asztalon a tea- és kávéfőzés kellékei sorakoznak. Aki játszani szeretne, itt csocsózhat.
A folyosó mindkét oldalán dolgozószobák nyílnak. Bennük a terület nagyságának megfelelően egy, kettő vagy három ügyvéd dolgozik. A padlószőnyeg mindenhol szederszínű, a bútornak ezt nem szabad ütnie. A szobákban elhelyezett, modern asztallapok és a szekrények ezért szürkék. Az asztalokat és a nyitott modulszekrényeket a Knoll Internationaltől vagy a Hallertől szerezték be, az egyik szobában Citterio szekrényt láttunk. A székeket a Knoll Internationaltől vásárolták, illetve a Techo IQ székei teszik lehetővé az ergonómiailag megfelelő ülést. Az állólámpák és az asztali lámpák az Artemide cég Tolomeo nevű alkotásai. A központi világítást a mennyezet alá helyezett, a hűtés-fűtési rendszert is rejtő, vitorlás alakú panelekbe integrálták.
A szobákban nem fogadnak ügyfeleket, akiket a recepcióról megérkezésük után azonnal valamelyik tárgyalóba vezetnek. Az egyik nem csak tárgyaló, mert minden pénteken tréningeket is tartanak benne. A tíz darab, egyenként 1×1 méteres asztal szabadon átrendezhető – érthető módon százlábúnak hívják. Leíróasztal egyik tárgyalóban sincs, mert a komputer és a projektor házasításából keletkező beamert használnak. A már említett „toronyszobában” kör alakú asztal és tárolószekrények kaptak helyet. A lépcsőházból megközelíthető, harmadik tárgyaló berendezése arról tanúskodik, hogy itt új megfogalmazásban a hagyományok követését is fontosnak tartják. A falon függő kép Szent Jánost ábrázolja a báránnyal. A tárgyalóasztal egy ónémet ebédlőasztal. Mahagóni lábai ellenére azért illik a modern környezetbe, mert lapját „kiszőkítették”. Körülötte Breuer Marcell Brno típusú székei állnak.
Forrás: TrendFigyelő”
Nyögdécselj még cementbuzzancs…:):):)
71-ig cementgyár volt.
Akkor a rágalmazók számára megállt az idő .????
Azért van a pirossal kiemelés.
Lincseljünk a cementgyár-ral cikk. A Bírók „érzéketlenek”, az O1G nem fizet, mi?
Ezért akarjátok 30-40 milliárdért éveken át a lábatlani cementgyárhoz hasonlóan
zajjal-porral bedaráltatni a hejőcsabai cementgyárat?
Kell az import cement. Szobrot Thomas Schmidheinynak és Stephan Schmidheinynak.
Basszus! Ezzel a fáradsággal, minden térkő- zsalukőgyártót nevezhetnétek cementgyárnak, mert cement is kell hozzá.
Kulturális antropológusoknak ne engedjétek már meg az újságírást. Ők keverik
a technikust Kopernikusz-szal.
A kulturális antropológusban igazad van, de te még annak is hülye lennél, úgyhogy te kommentelni se kommentelj. Inkább rázogasd a farkadon a bőrt. De előtte szórd be gondosan cementporral, te csak tudod, hogy síkosítónak is tökéletes. Meg az orrodat is tisztíccsa.
Kommented téged minősít.
Mi van, ha faragott a cerka? Hm?
Basszusbarom onanizál
A humor balliberális kiváltság – ez onnan tudható, hogy a balliberálisok ezt mondják
Pereljetek kemencetöcskölő!Ja hogy az már megvolt, aztán mindig bukta a vége…:):):)
Miskolc bukott az egyetemével együtt.
Jogászkodókból meg van kisezer. A zöldek csak olcsó harmadhegedűsök.
„Oppenheim Ügyvédi Iroda
Zöld Kapcsolat Egyesület Miskolc, Kossuth u. 13.
Magyar Természetvédők Szövetsége Budapest,
Kistokaj polgármesteri hiv.
Zöld Akció Egyesület Miskolc, Kossuth u. 13.
Levegő Munkacsoport Országos Környezetvédő Szövetség Budapest,
KÖTHÁLÓ Tanácsadó Irodák Hálózata 3525 Miskolc, Kossuth u. 13.
AQUATHERMA Gyógyvízhasznosító Egyesület 6722 Szeged
Osteuropaische Zementbeteiligungs GmbH Magyarországi Fióktelepe „
Akkor verjük a bengát a miskolciakba.
„8300 km hosszúságban folyik Magyarországon ivóvíz a selypi gyárból 1971 óta kikerülő azbeszt nyomócsöveken. Ezek azbeszttartalma 15 százalék körüli, és ha a víz lágy, azbesztszálak tömegét sodorhatja ki a csövekből. 8000 elektromos fűtésű kemence üzemel hazánkban, többségüket azbeszttel szigetelték, akár a háztartások mikrohullámú sütőinek, hűtőszekrényeinek, bojlereinek sokaságát. Nem egy gyárban használnak azbeszthevedereket, -tömítéseket, védőruhákat, amit a Szalag- és Zsinórgyár nagytétényi úti azbesztgyára állít elő. A General Electric, miután megvásárolta a Tungsramot, nem véletlenül tiltotta ki az azbesztet a gyárból.
Amivel nem azt akarom állítani, hogy ezek a termékek egyformán veszélyesek. Az azbeszt nyomócsövekből a vízbe áramló azbesztszálak a bélrendszerbe kerülnek, veszélyességük nem bizonyított. A korszerű, csak 10 százalékos azbeszttartalmú pala tetőcserép nem jelent olyan mértékű veszélyt, mint a korábbi, 90 százalékos. Utóbbiból a szél, az eső is kihordta a szálakat, az új fajtánál ez csak akkor következhet be, ha a cserép lesodródik és eltörik, vagy ha megmunkálják (például darabolják), esetleg bontják. A fékbetétekből a levegőbe kerülő azbesztszálak jó része már nem „gyilkos”, a fékezésnél keletkező hő hatására megváltozik a kristályszerkezetük, a gyártásukhoz felhasznált gyanta bevonja őket. De nem teljesen. Ezért a fejlett országokban erős vízsugárral mossák az úttestet, hogy a leülepedett porban lévő azbesztszálak – no meg a nehézfémek – ne kerülhessenek a levegőbe. Nálunk viszont a söprőgépek felkavarják a port.”
és nem locsolnak édesvízzel
A humor balliberális kiváltság – ez onnan tudható, hogy a balliberálisok ezt mondják
Nem,hanem onnan hogy nektek nincs.
hát ez konokul fajkashazys.
Ti tele vagytok poénnal.
Veri még Orbán a feleségét ellés után?
Azt mondja a vörös diplomás Tordai közgazdász, hogy inkább adjunk 6 vacak leselejtezett fegyvert Ukrajnának, mintsem szállítsuk nekik Putyin engedélyével
az orosz gázt.