A G7 bolti felmérésében 11,71 százalékos áremelkedést tapasztalt az idén és a tavaly februári árak között. A tavalyi és az idei márciusi árak között már 21,6 százalék volt a különbség. A G7 cikkében vázolt árnövekmények összehasonlításából elég egyértelműen az látszik, hogy a féltucatnyi hatósági áras termék bevezetése egy szemernyit sem tűnik hatékony eszköznek, és még az átmenetinek látszó árrobbanásra sem orvosság.
Raskó György agrárközgazdász a háztartások oldaláról megközelítve azt állapította meg, hogy a jövedelemarányos fogyasztás is nő: a 2000-es években még a jövedelmük 20 százalék alatt költötték a családok élelmiszerre, ez 2010 után felment 24-26 százalékra is, az agrárközgazdász becslése szerint pedig rövidesen a 30 százalékot is biztosan eléri, ez a növekedés nyilvánvalóan a kisebb jövedelmű háztartásokban még ennél is magasabb lehet. Magyarországon a minimálbér idei 20 százalékos emelése ideig-óráig volt elég a száguldó infláció kompenzálására, mostanra jórészt felzabálta a drágulás a jövedelmek emelkedését. Az élelmiszerek egy része, húsok, tej, tojás, már korábban az 5 százalékos áfa körébe került, de azért itt is van még mozgástér, hogy az infláció hatásait csökkentse a kormány, ugyanis az Európai Unió decemberben hagyta jóvá, hogy a tagországokban a zöldség-gyümölcs szektorban akár nullaszázalékos forgalmi adót is be lehessen vezetni.
Drágulás minden áron
Az áfacsökkentés azonban nem feltétlenül hoz hosszú távon fogyasztóiár-csökkenést, hiszen a termelők inkább saját veszteségeik csökkentésére tarthatják vissza a forgalmi adók összegét. Újabb megoldás lehet a zöld előírások visszafogása.
Az EU a háborús ársokk tompítása miatt a zöldítési előírások egy részét visszatolta a fiókba. Az ukrán és a szankciók miatt az orosz gabonaexport miatti hiány részbeni feloldására az európai gazdálkodók engedményeket kaptak, nem kell ugaroltatniuk, azaz nem kell pihentetésre kihagyni területeket, hanem lehet vetni. Ha a vetés mellett dönt egy termelő, akkor is megkapja a zöldítésért járó támogatást.
Ez mindent elmond!
Ennyi!
Ennyi jár a nulla nyugdíjjárulékot befizetőnek?
SOK!
Ahogy elnézem a művészek és művésznők éhezését.
Igen. „Raskó György agrárközgazdász” neve mindent elmond.
A „28500” csak a viszonyítási alap.
Például ennek n-szerese lehet az ilyen olyan méltányossági segély
Ócska bolsevik hergelés
Írja egy közpénzen élősködő fideszes nyalonc! Inkább tartsd a pofád, patkány!
„A szocialistákkal az a baj, hogy előbb-utóbb mindig kifogynak a mások pénzéből.” (Margaret Thatcher)
Mi van a MIK deviza-kötvényekkel? Gondolom összedobjátok, zsenikém!
vagy nem a vállalkozásom adójából élsz?
Riogat az ellenzék. Ennyi!
Vinnyognak a narancsosok! Ennyi.
Nincs náluk a dollárnyomda, mi?
„Természetesen más valutában a modern monetáris elmélet szerint sem szabad eladósodni, hiszen azt nem nyomtathatunk, és kedvezőtlen árfolyamhatás esetén a visszafizetendő adósságállományunk jelentősen nőhet.”
Aki nem tanult, nem dolgozott az is kap annyit, hogy ne haljon éhen. Ennyit érdemel.
Például te!
BÉKE VAN az országban.
Engem már 1996-ban kioktatott Gyurcsány. Viktor is őt követi.
„Tíz év múlva a világot Magyarországon sem a politikusok fogják irányítani. A politikusok azért vannak, hogy az országban élők érdekeit olyan módon hangolják össze, hogy béke legyen. Kinek lesz akkor nagyobb az érdekérvényesítő képessége? Annak, aki alkalmazottként százezer forintot keres, vagy aki mögött egymilliárd forint van? Nyilván az utóbbinak. (…) Nagyon fontos a pénz! Nem hiszek azoknak, akik morálisan akarják megváltani a világot. Abból előbb-utóbb hazugság lesz, a hazugságból meg zsarnokság. Azokban hiszek, akik azt mondják, én ilyen vagyok, ezek az érdekeim, s ezért viselkedek így” – fejtegette 1996-ban a KÁPÉ című gazdasági hetilapnak.
Nem, én sokkal többet kapok. 😛
Jártam óvodába, ált. iskolába, gimnáziumba, egyetemre. Aztán a diploma után dolgozni kezdtem és dolgoztam a nyugdíjig. Most még az unokáimnak is jut a nyugdíjamból.
De ezt egy ilyen szerencsétlensegg, mint te nem értheti.
Csak megkérdezem jó szívvel, miközben így hörögsz, közben toppantgatsz is a hátsó lábaiddal? 🙂 🙂 🙂
Nem tudom, kinél végezték a felmérést. Nekem soha nem volt több a fizetésem, mint a rezsi, élelmiszerre ócska ruhák árulásával teremtettem elő a pénzt hétvégenként a sárospataki piacon, később itt Miskolcon, a Győri kapui patyolatban, meg takarítottam. Jövőre 28.500 forint nyugdíjat fogok kapni, mert a kormány mindig úgy módosította a rokkantságit is, hogy én hátrányba kerüljek, a saját népét hatalmas rokkantságikkal látta el, akik még dolgozni is tudtak a rokkantságik mellett. S ha valaki rezsire és élelmiszerre keres, egy fillérrel sem többet, azt rabszolgaságnak nevezik. Itt az emberek voltak a rabszolgák, meg fényevők, meg koldusok, míg a temetőbrigád gazdagodott.
Nem kértél 500 ezer Ft-ot. Biztosan oka volt, hogy nem kérvényezted.
Írd meg korda Gyurinak is.
Elolvastam, köszönöm szépen, de nem vagyok rá jogosult, nem kérhetek, mert nekem a rokkantsági átminősítése után a rehabilitációs járadék összegét nem vették lejjebb, csak megszűnt a közgyógy és közlekedési támogatás, meg nyugdíjba kerüléskor nem vihetem tovább az időközben emelkedett rokkantsági ellátás összegét.