A Fővárosi Törvényszék után a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla is kimondta, hogy az államnak ki kell adnia bizonyos alapvető fontosságú járványadatokat.

Az ítélet szerint az Országos Kórházi Főigazgatóságnak (OKFŐ) 15 napja van elküldeni napokra és kórházakra lebontva, hogy mennyi covidos beteget ápoltak intenzív és nem intenzív osztályon a második és harmadik járványhullámban. A hivatal még fellebbezhet a Kúriánál.

Ezeket a számokat most nemhogy kórházanként, de összesítve sem ismerjük. A kormány csak néhány alkalommal, külön kérésre hozta nyilvánosságra, hogy egy-egy napon hány fertőzöttet ápoltak intenzív osztályon. Az adatok birtokában tisztábban láthatnánk az intenzív osztályok leterheltségét és a területi különbségeket.

Covid-ellátás a Honvédkórház intenzív osztályán tavaly decemberben  Fotó: Balogh Zoltán/MTI/MTVA

Először azt mondták, a honlapon van, aztán azt, hogy nincsenek is ilyen adatok

Tavaly márciusban közérdekű adatigénylésben kértük a hivataltól a számokat, amire a határidő meghosszabbítása után, április 26-án adtak választ: „Hivatkozással a 2021. márc. 08. napján benyújtott közérdekű adatkérésére, kérem, hogy az adatok tekintetében keresse fel a www.koronavirus.gov.hu weboldalt.”

Csakhogy ez az oldal egyetlen általunk feltett kérdésre sem adott választ, így kénytelenek voltunk bíróságra menni. A hivatal erre beadott egy ellenkérelmet, amiben már azt állította, hogy a kért adatok egy része nincs is meg nála.

A másodfokú bíróság szerint a hivatal „ellentétes tartalmú nyilatkozatai egyértelműen láttatják az egységes jogértelmezés hiányát. Márpedig ez erős kételyeket ébreszt a közérdekű adatok nyilvánosságának biztosítására irányuló alperesi gyakorlat helyességével összefüggésben, az alperes [a hivatal] állításai még abban sem konzekvensek és egyértelműek, hogy rendelkezik-e a kiadni kért adatokkal, ez pedig megengedhetetlen mértékű jogalkalmazási bizonytalanságot takar”.

A hivatal főigazgató-helyettese az elsőfokú eljárás során azt mondta, az e-mailben érkező kórházi adatok már feltehetően nincsenek meg. A bíróság „súlytalannak értékelte és mellőzte” ezt az állítást.

olgármesterek, újságírók és a TASZ is folyamatosan próbálja kikérni a részletes fertőzöttségi adatokat, de rendszeresen lepattannak a hivatalokról. Pedig még a NAIH is kimondta, hogy ezek megismeréséhez közérdek fűződik.

Bár a települési fertőzöttségi adatok megismeréséhez fűződő közérdek jelentős, és erről a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) is közzétette álláspontját, ennek ellenére a hivatalok többsége ezt nem veszi figyelembe.

A NAIH még novemberben tette közzé az álláspontját, miszerint a települési fertőzöttségi adatok megismeréséhez fűződő közérdek jelentős, a számok ismerete pedig szükséges mind a polgármestereknek, mind pedig a lakosságnak ahhoz, hogy a járvány elleni védekezésüket illetően megalapozott döntéseket tudjanak hozni.

A NAIH előre látta, hogy mivel fogják húzni az időt a hivatalok, ezért arra is emlékeztetett: egy településre vonatkozóan a koronavírus-fertőzöttek száma a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) által működtetett Országos Szakrendszeri Információs Rendszer Járványügyi Szakrendszeréből kinyerhető közérdekű adat, mert abban minden releváns, a betegséghez kapcsolódó információt gyűjtik.

Sőt a NAIH arról is írt, hogy mivel a fertőzöttségi adatok hamar irrelevánssá válnak a közvélemény számára, ezért a polgármestereknek minden esetben friss adatokra van szükségük, így azt az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény (Infotv.) által előírt 15 napon belül kell megválaszolni.

Ellenzékinek nem, fideszesnek igen?

A NAIH állásfoglalásának szellemében fordult Veres Pál, Miskolc ellenzéki polgármestere közérdekű adatigénylésben Müller Cecília országos tisztifőorvoshoz, de simán lepattintották azzal, hogy majd 45 nap múlva összeszedik a kért adatokat.

Hasonlóan járt, Nemény András, Szombathely MSZP-s polgármestere is, miután kérte a járványügyi adatokat. A vasi megyeszékhely városvezetője a posztjában közzétette a Vas Megyei Védelmi Bizottság elnökének hivatalos válaszát is. Ebben Harangozó Bertalan kormánymegbízott, a bizottság elnöke azt írja, a polgármester közérdekű adatigénylését csak 45 nap elteltével bírálja el, mivel „a kérelem megválaszolása hivatalunk veszélyhelyzettel összefüggő közfeladatainak ellátását veszélyeztetné”.

De időhúzással találkozott Pikó András Budapest VIII. kerületi ellenzéki polgármester is: ő a Facebookon arról írt, hogy már október végén kérték a helyi fertőzöttségi adatokat, de Sára Botond (a volt kerületi polgármester, most a fővárosi Kormányhivatal vezetője) előbb december 10-ig hosszabbította meg a válaszadásra hagyott határidőt, a legutóbbi levél szerint viszont

most január 24-ig várhatnak az októberben megigényelt adatokra.

A kérdésben való eligazodást bonyolítja, s egyben a káoszt növeli, hogy Csach Gábor, Balassagyarmat fideszes polgármestere viszont már jó ideje rendszeresen megosztja a városi járványadatokat. Ráadásul úgy tűnik, hogy városra lebontva is tud fertőzöttségi adatokat kérni a kormányhivataltól, sőt a városban lévő kórházból is kap adatokat. A történet megfejtése az lehet, hogy Csach  fideszes polgármesterként jobb eséllyel szerez adatokat. Íme egy Csach féle tájékoztató: „Sajnos, 60 év alattiak is elhunytak az elmúlt héten (balassagyarmati polgár, őszinte részvétem a családnak), és olyanok is rossz állapotban vannak, akik oltottak” – ezek szerint neki erről is vannak elérhető adatai.

A kazincbarcikai önkormányzat, bár ellenzéki vezetésű, nem nyugodott vele az információhiányba. Egy ember a városházán csak azzal foglalkozik, hogy összegereblyézze a információkat, és azt az MSZP-s polgármester, Szitka Péter időről időre közzé is teszi. Ugyanakkor Szitka sem kap hivatalos adatokat, Kazincbarcikán az alábbi forrásokból gyűjtik azokat:

  • a Nemzeti Népegészségügyi Központ által küldött határozatok a házi karantén elrendeléséről;
  • a magasabb szintű és az egészségügyi alapellátás számadatai;
  • az önkormányzati intézmények és cégek vezetőinek tájékoztatása;
  • folyamatos kapcsolattartás a városban működő cégekkel, egyéb fenntartású intézményekkel.

Egy kérdés, kétfajta válasz

E cikk szerzője 2020 novemberében nyújtott be közérdekűadat-kérelmet a Borsod-Abaúj-Zemplén  megyei kormányhivatalhoz azzal kapcsolatban, hogy hányan haltak meg Covid-19 fertőzésben a megyében. A hivatal azonban arra hivatkozva, hogy ebben a kérdésben nem adatkezelő, elutasította a kérelmet. Egy évvel később ugyanerre a kérdésre már másként válaszoltak, és jelezték, hogy a járványra tekintettel 45 napot kértek.

Három hónap alatt több mint ötven közérdekűadat-igényléssel fordult a Nemzeti Népegészségügyi Központhoz (NNK) a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) is, hogy megismerhetővé váljanak a járvány statisztikái. Az NNK azonban rendre megtagadta az érdemi válaszadást, a TASZ ezért pert is indított ellenük még 2020-ban.

„A TASZ tavalyi 50 napos adatigénye ügyében jogerősen pert nyert, az NNK-nak december 14-ei határidővel ki kellett volna adnia az adatokat. Elképzelhető azonban, hogy az NNK felülvizsgálati eljárást kezdeményez a Kúria előtt, és kéri az ítélet végrehajtásának felfüggesztését. Ebben az esetben a Kúria előtt is meg kellene nyernünk a pert, hogy kiadják az adatokat. A kórházi fertőzések kapcsán az Emmivel szemben volt már hasonlóra példa” – válaszolta a Narancs.hu megkeresésére Remport Ádám, a TASZ munkatársa.

Hozzátette, hogy a TASZ jelenleg is folytat egy, a tavalyihoz hasonló 50 napos adatigényt. Ez azt jelenti, hogy 50 napon át kérik ki az NNK-tól a megelőző napi járványadatokat, amelyekből kiderülnének a napi változások. Az adatokat megyénkénti, illetve kor és nem szerinti bontásban kérik ki, valamint külön igényelnek adatokat az oltottságra vonatkozóan is, azaz hogy a súlyos betegek között mennyi az oltott az adott napon.

Ezekről az adatokról a bíróság jogerősen megállapította, hogy közérdekűek, a hatóság (NNK) rendelkezésére állnak, és azokat ki kellene adni.

A tájékoztatás a jelenlegi járványhelyzetben, mint idáig is, különösen fontos lenne, ennek ellenére az NNK a számára nyilvánvalóan rendelkezésre álló, közérdekű adatokat továbbra sem adja ki, hanem egy, a veszélyhelyzettel bevezetett szabályra hivatkozva az adatigénylések határidejét 45 napra tolja ki – következetesen mindig a határidő utolsó napján. Ha az adatokat nem adnák ki, természetesen ebben az ügyben is perelni fog a TASZ.