Mert csalunk. Szorongatják a magyar kormányt az Unióban

A határokon átnyúló áfacsalások mellett csak 2015-ben az uniós strukturális alapokból mintegy 638 millió euró tűnt el vagy használták fel nem megfelelően. Mivel ezek kivizsgálására nem voltak alkalmasak az Unió addigi szervei, ezért 2021. június 1-jén megkezdte működését az Európai Ügyészség.
Hatásköre van arra, hogy kivizsgálja az uniós költségvetést érintő, csalással, korrupcióval, pénzmosással és határokon átnyúló facsalással kapcsolatos bűncselekményeket, és büntetőeljárás alá vonja az elkövetőket. Laura Codruța Kövesi, az ügyészség vezetője az Európai Parlamentben, két szakbizottság előtt számolt be első néhány hónapos tapasztalataikról. Tavaly 515 vizsgálatot indítottak, 5,5 milliárdos kárt tártak fel az EU-ban.
A magyar és a lengyel kormány nem csatlakozott az Európai Ügyészséghez. A dán, svéd és ír távolmaradás nem okozott akkora problémát, lévén mindhárom állam az EU nettó befizetője, az uniós pénzek nem náluk tűnnek el.
Hogy Magyarország és Lengyelország mennyire hiányzik az ügyészi együttműködésből, arra a testület első jelentése hívta fel a figyelmet, amely a 2021. július és december közötti időszak adatait tartalmazza. A határon átnyúló ügyek közül ugyanis 17 érinti Magyarországot is, ennél csak Lengyelországban van több, 23 eset. Az együttműködésből kimaradó három további ország összesen nyolc áfacsalásban érintett.
Ugyanakkor az öt ország közül magasan Magyarországról érkezett a legtöbb bűncselekménygyanúval kapcsolatos bejelentés, 28 darab, míg a második Lengyelországból csak kilenc esetet jelentettek magánszemélyek vagy szervezetek. Amennyiben a két ország az Európai Ügyészség tagja lenne, a testület már meg is indíthatná a vizsgálatot.
Bár hírek szerint a magyar kormány kompromisszumkész, hogy hozzáférjen a számunkra befagyasztott uniós támogatásokhoz, az Európai Ügyészséghez csatlakozását továbbra sem ajánlotta föl.
ÚjbólSzorongatják a magyar kormányt az Unióban
A határokon átnyúló áfacsalások mellett csak 2015-ben az uniós strukturális alapokból mintegy 638 millió euró tűnt el vagy használták fel nem megfelelően. Mivel ezek kivizsgálására nem voltak alkalmasak az Unió addigi szervei, ezért 2021. június 1-jén megkezdte működését az Európai Ügyészség.
Hatásköre van arra, hogy kivizsgálja az uniós költségvetést érintő, csalással, korrupcióval, pénzmosással és határokon átnyúló facsalással kapcsolatos bűncselekményeket, és büntetőeljárás alá vonja az elkövetőket. Laura Codruța Kövesi, az ügyészség vezetője az Európai Parlamentben, két szakbizottság előtt számolt be első néhány hónapos tapasztalataikról. Tavaly 515 vizsgálatot indítottak, 5,5 milliárdos kárt tártak fel az EU-ban.
A magyar és a lengyel kormány nem csatlakozott az Európai Ügyészséghez. A dán, svéd és ír távolmaradás nem okozott akkora problémát, lévén mindhárom állam az EU nettó befizetője, az uniós pénzek nem náluk tűnnek el.
Hogy Magyarország és Lengyelország mennyire hiányzik az ügyészi együttműködésből, arra a testület első jelentése hívta fel a figyelmet, amely a 2021. július és december közötti időszak adatait tartalmazza. A határon átnyúló ügyek közül ugyanis 17 érinti Magyarországot is, ennél csak Lengyelországban van több, 23 eset. Az együttműködésből kimaradó három további ország összesen nyolc áfacsalásban érintett.
Ugyanakkor az öt ország közül magasan Magyarországról érkezett a legtöbb bűncselekménygyanúval kapcsolatos bejelentés, 28 darab, míg a második Lengyelországból csak kilenc esetet jelentettek magánszemélyek vagy szervezetek. Amennyiben a két ország az Európai Ügyészség tagja lenne, a testület már meg is indíthatná a vizsgálatot.
Bár hírek szerint a magyar kormány kompromisszumkész, hogy hozzáférjen a számunkra befagyasztott uniós támogatásokhoz, az Európai Ügyészséghez csatlakozását továbbra sem ajánlotta föl.
Ingyenes mobilalkalmazásunkkal bárhol és bármikor elérheti a Szabad Európa weboldalának tartalmát. Töltse le díjnyertes applikációnkat a Google Play vagy az Apple Store kínálatából.