És akkor ma Párizsban eldől, átveheti-e a hatalmat Brüsszelben Moszkva

Hogy miként alakul Európa sorsa, abban a francia elnökválasztásnak is nagy szerepe van: ugyan előzetesen Emmanuel Macront mérik erősebbnek, 1944 óta nem volt ekkora esély arra, hogy egy szélsőjobboldali kerüljön Franciaország élére. Márpedig Marine Le Pen programja több olyan elemet is tartalmaz, amelyek önmagukban felrúgnák az Európai Unió alapszerződését, és az Ukrajna melletti egységes kiállást is gyengítheti. Az előző kampányát orosz hitelből finanszírozta (a mostanira épp az MKB-tól kapott kölcsönt), és egyébként is Putyin lelkes támogatója volt, bár most ebből igyekszik kihátrálni. Le Pen 2017-ben még az EU-ból való kilépés mellett kampányolt, most viszont legalább azt állítja, hogy nincs szó kilépésről – amikor ez az elnökjelölti vitán előjött, Macron annyit válaszolt neki, ezek szerint a programja 80 százalékát átírta.

© AFP / PHILIPPE LOPEZ

 

A legvalószínűbb forgatókönyv az, hogy Macron most nyer, és a hamarosan következő parlamenti választáson is az ő pártja, a La République en Marche szerez többséget, ám a politikai stabilitás és a társadalmi béke érdekében rákényszerülhet bizonyos finomhangolásra politikájában. Visszakozni kényszerülhet nyugdíjreformjával, és a közszférában befagyasztott fizetéseknél is a korábbinál megengedőbb álláspontra helyezkedik.

A magyar kormány számára is fontos, mi történik: az elmúlt két hónapban egyre jobban elszigetelődött Orbán Viktor váratlanul erős szövetségest szerezhet magának Le Pennel, a politikus esetleges elnöksége éppen a következő, például a magyar jogállamiság kérdésében kritikus hónapokban szegheti szárnyát az egységes európai fellépésnek.