Ha minden a terv szerint halad, akkor az Európai Bizottság szerdán értesíti majd levélben a magyar kormányt, hogy elindul a jogállamisági mechanizmus Magyarországgal szemben – írja a Népszava. Ezzel kezdetét veszi a már régóta lebegtetett folyamat, amely nagyjából 6-9 hónapig tarthat, és amely azzal is járhat, hogy forrásokat von meg az EU Magyarországtól.
Hogy az EB el fogja indítani a jogállamisági eljárást Magyarországgal szemben, azt maga Ursula von der Leyen jelentette be két nappal az országgyűlési választások után. Az „uniós költségvetés védelmét szolgáló általános feltételrendszerről szóló rendelet” már január 1. óta hatályban van, eddig nem éltek vele, mert a két fő érintett EU-tagország, Magyarország és Lengyelország az Európai Unió Bíróságához fordult, az viszont február 16-án elutasította a magyar és a lengyel keresetet, az Európai Bizottság pedig jelezte, hogy a választásig nem akarja elindítani az eljárást. Az eljárás szerint egy tagállam akkor sérti meg a jogállamiság elveit, ha:
- Veszélyezteti az igazságszolgáltatás függetlenségét.
- Az EU-s költségvetést végrehajtó hatóságok nem működnek megfelelően.
- A nyomozó és a vádhatóságok nem tesznek meg mindent a korrupció és az uniós jog ezzel összefüggő megsértésével szemben.
- Nem biztosítják e hatóságok intézkedéseinek vagy mulasztásainak független bíróságok általi felülvizsgálatát.
- Nem előzik meg és nem szankcionálják a közösségi támogatásokkal végrehajtott csalást vagy korrupciót.
- Nem fizettetik vissza a jogosulatlanul kifizetett összegeket.
- Nem biztosítják az összeférhetetlenség elkerülését.
Az Európai Bizottság 2021 őszén már elkezdett levelezni különböző aggályokról a magyar kormánnyal, az viszont még nem a jogállamisági eljárás része volt. A Népszava információi szerint a szerdán elküldeni tervezett levélben az Európai Bizottság kevesebb területet érint majd, nem foglalkozik az egyetemek alapítványokba történő kiszervezésével, a ferihegyi repülőtér tervezett megvásárlásával és hasonló témákkal. A levél a közbeszerzések anomáliáira, a mezőgazdasági földeladások visszásságaira és az EU Csalás Elleni Hivatalával (OLAF) folytatott együttműködés hiányosságaira koncentrál majd.
Johannes Hahn, aki a magyar kormánynak megküldi majd a levelet, korábban hangsúlyozta, hogy még korai arról spekulálni, mekkora pénzbüntetést kaphat a folyamat végén Magyarország, mert alapvetően nem terveznek pénzügyi lépéseket tenni. Első körben az Európai Bizottság azt szeretné elérni, hogy a magyar kormány az uniós szabályoknak megfelelően változtasson bizonyos nemzeti szabályozásokon.