Az infláció ralizásának hatása természetesen a nyugdíjösszegeket is érinti, sőt: a nyugdíjasok fogyasztói csoportja sokkal inkább megérzi az árak növekedésének hatását. Ezt a 13. havi nyugdíj sem tompítja túlzottan, továbbá a törvényi előírás szerint az efféle „kiegészítő” juttatásokat az inflációs kiigazítások számításakor nem szabad figyelembe venni. A kormány már beígérte a várható emeléseket: júniusban és novemberben érkezhetnek a korrekciók.
- Júniusban az eddig megfigyelt 8,5 százalékos infláció miatt 3,5 százalékkal emelhet a kormány. Ez a 161 ezer forintos átlagnyugdíjat 166 640 forintra, éves szinten 67 ezer forinttal növelheti. Az emelés 140 milliárdos terhet róhat a költségvetésre.
- Novemberben jöhet az idei harmadik lépcső. Ekkor már jobban láthatjuk, hova érkezik az éves inflációs mutató. Akár 2-3 százalékos kiegészítő növelésre is szükség lehet, de ha maradunk az IMF áprilisi előrejelzésével, akkor 1,5 százalékkal emelheti a nyugdíjakat a kormány. Ezzel 169 140 forintra nőhet az átlagnyugdíj, ami évi plusz 30 ezer forintot jelent, a kormány költését pedig további 60 milliárddal növeli.
Nem foltozni, átstrukturálni kéne
Sok sebből vérzik a jelenlegi, csak az előzetes inflációs becsléseken alapuló korrekciós nyugdíjrendszer. Egyrészt a már beharangozott lépésekből látható, hogy a becslésektől idén igen drámaian elszakadó fogyasztói árindex-növekedés miatt többször utólagosan kell „jóvátenni” a nyugdíjasokat.
Ez azért nem jó, mert a korrekciók meglépéséig tulajdonképpen ők hitelezik az államot, hiszen a pénzüket csak utólagosan kapják meg – addig az állam használhatja a jelentős (a júniusi-novemberi várható korrekció számai alapján akár 200 milliárdos) összeget.
Ilyen rohamos élelmiszerár-robbanás mellett pedig még jobban érezzük a bőrünkön a pénz időértékét. A 2010 óta csak az inflációtól függő nyugdíjemelések rendszerének még nagyobb problémája azonban, hogy a reálbérek növekedését egyáltalán nem veszi figyelembe. Ezzel pedig egyre hatalmasabb a szakadék a nyugdíjasok és az aktív keresők között.
A két réteg vásárlóerejének elszakadása 2014-től lett igazán drasztikus, 2014 és 2021 között az átlagbérek az inflációt meghaladó, két-háromszoros mértékben nőttek, ezzel egyetemben csökkent a nyugdíjak reálértéke.
A KSH adatai szerint az egy ellátottra jutó ellátmány a nettó nominális átlagkereset arányában (azaz durván a nyugdíjak értéke) a 2009-es 69,1 százalékos szintről 49,7 százalékra esett 2020-ra. Ennek lehetne a megoldása a 2010-ben elhagyott svájci indexálás visszavezetése: ennek a rendszernek a lényege, hogy fele-fele arányban veszi figyelembe az átlagbérek és az infláció növekedését, így őrizve a nyugdíj reálértékét. Ha a 2008-as válság utáni években valóban nem reális, de 2015 óta bizonyára kivitelezhető indexáláshoz visszatért volna a kormány,
2022-ben több mint 200 ezer forint lehetne az átlagnyugdíj.
További súlyos aránytalanság a nyugdíjmegállapítás módszertanából fakadó méltánytalanság is. Jelenleg nagy mértékben függ a nyugdíj mértéke attól, hogy melyik évben állapítják meg azt – a valorizációs gyakorlat nagyon röviden a nyugdíjba vonulás előtti év nettó átlagkeresetéhez igazítja az összeget. Aki egy rossz évet fogott ki, annak később már nem korrigálják a nyugdíját: a változó valorizációs szorzók miatt két teljesen azonos karrierrel és pénzbefizetéssel rendelkező nyugdíjas juttatása között hatalmas különbségek lehetnek.
A Forbes.hu megkeresésére Farkas András nyugdíjszakértő elmondta: a csak az inflációt figyelembe vévő (utólagos) korrekciókból és a valorizációs szorzók eltéréséből fakadó méltánytalanságok orvoslásának időpontját nehéz megjósolni, de a kormány várhatóan a közeljövőben – főleg az orosz-ukrán háború végéig biztosan – nem fog lépni.
Európa egyik legalacsonyabbja a magyar nyugdíj
A belső strukturális feszültségek, a nyugdíjak vásárlóerejének elszakadása mellett európai összevetésben sem szerepelnek jól a magyarok, írja a Bankmonitor. Ez a bérek színvonalának kontinensen belüli jelentős eltérése mellett aligha meglepő, mégis fájdalmas látni, hogy a vizsgált országok közül szinte csak déli-keleti szomszédainkat előzzük.https://forbes.hu/penz/nyugdij-emeles-korhatar-2022/?utm_source=Forbes+Espresso+h%C3%ADrlev%C3%A9l&utm_campaign=215bf7657c-EMAIL_CAMPAIGN_5_19_2021_13_48_COPY_03&utm_medium=email&utm_term=0_5d6f550842-215bf7657c-56945581&ct=t(N_COPY_03)