A legvalószínűbb, hogy lesznek az unióban olyanok, akik nem vásárolnak közvetlenül a Gazpromtól (ketten máris vannak), és lesznek olyanok, akik igen. Akik – vélhetően főleg állami gázcégek – nem vásárolnak közvetlenül a Gazpromtól, azok is fognak venni orosz molekulákat, épp csak közvetetten. Ennek nyilván árfelhajtó hatása lesz.
Ennél súlyosabb probléma, hogy a Bulgargaz- és a PGNiG-szállítások felfüggesztésével Moszkva visszafordíthatatlanul elvesztette a nyugati partnerek bizalmát. Eddig bármi is történt amúgy,
bármilyen mélyponton voltak a kapcsolatok, bármilyen szankciók röpködtek, a Gazprom mindig, minden esetben teljesítette a szerződéses kötelezettségeit. Immár erre nem lehet számítani, és ez a bizonytalanság önmagában árfelhajtó hatású.
Ráadásul ebben a helyzetben az EU még inkább igyekszik majd felgyorsítani az orosz energiahordozókról való leválás folyamatát. Ami nem lesz olcsó.
Ettől olcsóbb biztosan nem lesz a gáz
Magyarországnak (az állami MVM CEEnergynek) hiába van hosszú távú szerződése a Gazprommal, immár nyilvánvaló (és a kormány sem tagadja), hogy az abban alkalmazott árképlet a gáztőzsdei árakhoz köti az árazást, így az orosz gáz Magyarországnak nem olcsóbb, mint a piaci, csak az ármozgások késleltetve jelentkeznek.
Orbán Viktor miniszterelnök a gázszerződésről már azt mondta, nem is az árazás a fontos, hanem a biztos ellátás.
Ez az érv épp most dőlt meg a gyakorlatban, miután az oroszok elkezdték egyoldalúan módosítani a feltételeket, az ezt nem elfogadó ügyfelek felé pedig egész egyszerűen nem teljesítenek. Ez minden, csak nem biztonság.
Mindenesetre a Gazprom Lengyelországgal és Bulgáriával szembeni lépése minimum árfelhajtó hatású kockázat a magyar importárra nézve. Így még inkább kérdés, meddig hajlandó a kormány fenntartani a jelenlegi lakossági árakat, vagyis a „rezsicsökkentést”. A magas importár és az ahhoz képest rendkívül alacsony lakossági fogyasztói ár közti különbözetet ugyanis a magyar államnak, a központi költségvetésnek kell állnia, az MVM-nél keletkező veszteséget tőkeemelésként bele kell tenni a cégbe. Becslések szerint ez olyan évi 1200 milliárd forint körüli összeg – erre a számra Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a Kormányinfón kérdésre rábólintott. A központi költségvetésben természetesen van 1200 milliárd forint, sőt több is, ám ha a „rezsicsökkentésre” fordítják, akkor más területről el kell vonni. Vagy pedig az éves hiányt kell vele növelni, amit nem lehet a végtelenségig, mert a GDP-arányos államadósságnak alaptörvényi szabály szerint csökkennie kell.https://hvg.hu/gazdasag/20220428_gazprom_gazkereskedelem_gazszallitas_haboru_ukrajna
„1914. július 28-án az Osztrák–Magyar Monarchia hadat üzent Szerbiának. Ezzel kitört a háború
https://hu.wikipedia.org/wiki/Els%C5%91_vil%C3%A1gh%C3%A1bor%C3%BA
na jó, há’ voltak előzmények.”