- A háziorvosi rendszer átalakítása,
- felnőtteket segítő védőnők,
- egészségőrök a hátrányos helyzetű településeken,
- egészséglottó,
- az osztályozás eltörlése a testnevelésórákon,
- szabadnap a szűréseken való részvételért,
- sávos chipsadó,
- az egészségtelen élelmiszerek reklámozásának betiltása,
- egészségügyi tao-támogatás,
- alanyi jogon járó időskori távgondozás
– többek között ezekből áll az Egyensúly Intézet szakértők bevonása által összeállított népegészségügyi javaslatcsomaga.
Sokat hangoztatott tételmondat, hogy a magyar egészségügyi ellátórendszer működése rossz. Az állam évente milliárdokkal próbálja javítani, vagy éppen a rendszer lyukait foltozgatni, ám érdemben nem változik a helyzet. Kevés szó esik azonban arról, hogy az egészségügyet nem csak folyamatosan ömlő költségvetési pénzekkel lehet fejleszteni, hanem az emberek általános egészségi állapotának javításával, hiszen akkor kevesebb beteg kerül a rendszerbe.
Egészségtelenül táplálkozunk és keveset mozgunk, túl sokan dohányzunk, ráadásul túl fiatalon kezdjük el, és túl sokat iszunk. Ezek a problémák különösen a szegényeket, az iskolázatlanokat, illetve az ország hátrányos helyzetű területein élőket sújtják. A legnagyobb hatást elsősorban ezeknek a viselkedésbeli és környezeti tényezőknek a befolyásolásával lehet elérni – állítják az Egyensúly Intézet szakértői, akik hangsúlyozzák: az egészségügy nem azonos a betegségüggyel.
Ezt a népegészségügy fejlesztésével érhetjük el. A népegészségügy azon intézményi tevékenységek összessége, amelyek célja a lakosság egészségi állapotának javítása, illetve a betegségek kialakulásának megelőzése, valamint a már meglévő betegségterhek lehetőség szerinti csökkentése.
Alapvető probléma, hogy hazánk az EU egyik legegészségtelenebb országa. A magyarok egészségi állapota mind európai uniós, mind pedig régiós összehasonlításban rosszabb az átlagnál. Rövidebb ideig élünk, és ezalatt többet betegeskedünk, mint más – nem is feltétlenül sokkal gazdagabb – országok polgárai. A koronavírus-járványt megelőző utolsó évben, 2019-ben a születéskor várható átlagos élettartam Magyarországon 76,5 év volt – az EU átlaga eközben közel öt évvel több: 81,3 év. Ezzel a huszonhét tagállam közül csupán három országot (Lettországot, Romániát és Bulgáriát) előztük meg, vagyis a visegrádi régión belül is a magyarok születéskor várható átlagos élettartama volt a legrövidebb.
Rossz egészségügyi mutatóink (az elhízott, illetve magas kockázatú alapbetegségekkel élő népesség nagy aránya) abban is kulcsszerepet játszottak, hogy a koronavírus-járvány kezdete óta a világon Magyarországon a negyedik legmagasabb az egymillió főre jutó halálozások száma.
Jelentős gond az is, hogy a magyarok nem csupán hamarabb halnak meg az EU-átlagnál, de rövidebb ideig is élnek egészségesen. A férfiak 60,7 a nők 62,8 évig élnek egészségben átlagosan, ami jócskán elmarad az EU-átlagtól (64,2, illetve 65,1 év). A 65 év feletti magyarok 72 százaléka két vagy több krónikus betegségben szenved, miközben az EU-átlag 61,7 százalék.
Az Egyensúly Intézet által ismertetett főbb problémák drámaiak, és jól mutatják, miért van szükség szemléletváltásra:
- A magyarok közel egynegyede elhízott, a nők 30 százaléka és a férfiak 40 százaléka minősül túlsúlyosnak.
- A dohányzás az éves halálozások 21 százalékában játszik döntő szerepet. A magyarok 24,9 százaléka dohányzik napi szinten, szemben a 18,3 százalékos EU-átlaggal.
- Minden tizedik elhunyt magyar halála hozható közvetlen összefüggésbe a túlzott alkoholfogyasztással. Az OECD-országok közül a harmadik legrosszabb helyen állunk az egy főre jutó éves alkoholfogyasztás tekintetében. A magyar alkoholfogyasztók között kiemelkedően sok az alkoholfüggőséggel küzdő: a nők körében kétszer, míg a férfiakéban két és félszer nagyobb az alkoholfüggők aránya, mint az EU-átlag.
Ha javítani szeretnénk a magyarok egészségi állapotán, első lépésként az egészségünket meghatározó társadalmi-gazdasági tényezőkre és az emberek táplálkozási, mozgási, illetve egészségmegőrző szokásaira kell hatnunk – írja az Egyensúly Intézet, amely több területet érintő javaslatcsomagot állított össze érintve a szűréseket, a táplálkozást, az iskolát, a munkahelyet, az időskori ellátást és a lakókörnyezetet.
Az alapellátás megerősítése praxisközösségekkel
Az Egyensúly Intézet alapvetően a jelenlegi háziorvosi ellátás rendszerének átalakítását javasolná, méghozzá praxisközösségek révén. Valójában már ma is működnek praxisközösségek, vagyis olyan ellátási helyek, ahol a háziorvosokon kívül például dietetikusok, gyógytornászok, pszichológusok, nő- és gyermekgyógyászok, addiktológusok, vagy éppen szociális munkások vesznek részt a gyógyításban, méghozzá úgy, hogy közben egészségmegőrzési és prevenciós szolgáltatásokat is biztosítanak a pácienseknek.
A prevenciós fókuszú csoportpraxisokban ötévente történjen meg a 35–64 éves korosztály általános egészségi állapotfelmérése. Így lehetőség nyílna a főbb egészségügyi kockázatok, illetve a kialakuló betegségek időben történő felismerésére.
Javasolják azt is, hogy eredményalapú bérkiegészítést kapjanak a háziorvosok. Ha a gondozási tevékenység egyes elemeiért a háziorvos meghatározott összeget kap, az felpörgetheti a teljesítményt, a protokollalapú ellátás pedig egységesíti a gondozási tevékenységet.
Javasolják még a védőnői hálózathoz hasonlóan a gyermekkort követő egészségmegőrzést és -fejlesztést szolgáló, felnőtteket segítő védőnői szolgálat kialakítását, illetve az ország hátrányos helyzetű településein a főállású közösségi egészségőrök hálózatának létrehozását. Feladatuk lenne, hogy felvegyék és ápolják a kapcsolatot a legnehezebben elérhető, jellemzően halmozottan hátrányos helyzetű polgárokkal, motiválják őket az elérhető prevenciós és egészségfejlesztési szolgáltatások igénybevételére, választ adjanak a felmerülő kérdésekre, és általában oldják az ellátottak esetleges bizalmatlanságát az ellátórendszerrel és annak szolgáltatásaival szemben.
A szűrési programokon való részvétel ösztönzése – például pénzzel
Erre egy, a legfontosabb szűrésekre és oltásokra toborzó digitális egészségnaptárat javasolnak az EESZT-n belül, vagy akár önálló okostelefon-applikációval. Az utóbbi aktív használói között évente három alkalommal tíz-tízmillió forintos nyereményt lehetne kisorsolni.
Az időpont és a helyszín rugalmas kiválasztásának lehetőségével, a szűrés idejére a gyermekfelügyelet biztosításával vagy a helyszínre szállítás megszervezésével és megtérítésével jelentősen növelni lehetne a motivációt a részvételre – olvasható a javaslatcsomagban, amelyben az is szerepel, hogy a szűrésen való részvételért plusz szabadnap járna a munkavállalóknak.
Az étkezési szokások megváltoztatására is figyelmet fordítanának, méghozzá a 2011-ben bevezetett népegészségügyi termékadó (ismertebb nevén chipsadó) módosításával. A javaslat értelmében a gyártókat az egészségre ártalmas összetevők arányának csökkentésére ösztönöznék. Nagy-Britanniában ezt sávos és progresszív adóztatással oldják meg. Míg a magyar törvény a cukros üdítőitalok esetében 8 g/100 ml cukortartalom felett egységesen literenként 15 forint adót szab meg, a brit megoldás 5 és 8 g/100 ml között 0,18 fontot, 8 g/100 ml felett pedig 0,24 fontot. Így a gyártók dönthetnek úgy, hogy az alacsonyabb cukormennyiséggel az alsó sáv alatt maradva egyszerűen „kimaradnak” az adóztatottak köréből, illetve, ha már bekerülnek az adó hatálya alá, a progresszív kulcs így is az alacsonyabb cukortartalom felé tereli őket.
Ezen felül betiltanák a gyermekeket célzó egészségtelen élelmiszerek (például az üdítő- vagy energiaitalok) reklámozását is.
Egészséget az iskolákba és a munkahelyekre
Korcsoportokra szabott iskolai egészségfejlesztő programok és a mozgás megszerettetése is a javaslatcsomag fontos részét képezik. Utóbbi kapcsán a testnevelésórai osztályzás eltörlését ajánlják, hogy a mindennapos testnevelés ne teljesítményalapú legyen, hanem a gyerekek életmódjába épüljön be a fizikai aktivitás szeretete.
A munkahelyeken is ösztönözni kell az egészséges életmódot, például az úgynevezett egészségügyi tao-támogatás bevezetésével. A komplex egészségmegőrző programot működtető, társasági adót fizető cégek az erre a célra költött összeget teljes egészében vonhassák le az adójukból (a jelenlegi tao-támogatási rendszerben ez a befizetendő adó összegének 70 százalékáig vehető figyelembe). Ez olyan típusú win-win helyzetet eredményezne, amelyben a kieső adóbevétel ellenére az állam ugyanúgy jól járna, mint a munkavállalói egészségébe fektető munkáltató, nem beszélve magukról a munkavállalókról – olvasható az Egyensúly Intézet javaslatcsomagjában.
Távgondozás az időseknek
A páciensnek ma már nem kell elmennie a háziorvoshoz vagy a rehabilitációs klinikára, hogy megmérjék a vérnyomását, a véroxigénszintjét, vagy hogy EKG-t készítsenek neki – ezeket a szolgáltatásokat jó ideje a távolból is biztosítani lehet. Okoseszközök, állapotmérő és vészjelző karórák az eszméletvesztésről, elesésről is azonnal jelzést tudnak küldeni a megfelelő helyre – emlékeztet az Egyensúly Intézet, amely szerint ki kell építeni 2025-ig az idősek, a rehabilitáció alatt állók és más kockázati csoportok telemonitoring-rendszerét. 2030-ra pedig Magyarországon is biztosítani kellene az alanyi jogon járó, államilag finanszírozott távápolást.
Ezeken felül a javaslatcsomag tartalmazza azt is, hogy 2030-ra minden évben legalább 100 kilométernyi „zöld sugárút” – vagyis a települések közötti és városokon belüli összefüggő, zöld közlekedőút – épüljön Magyarországon, és szorgalmazzák a népegészségügyi szemléletű közösségi terek kialakítását is.https://24.hu/belfold/2022/04/28/nepegeszsegugy-egeszseg-javaslatok-egyensuly-intezet/
Hol van a világkönyvtár szereplői, mint egészségügy által a bűn és következmény, hogy minden mészárosból tökéleteset akarnak faragni? Ha én nem leszek, kivel hordatják el a betegségeiket, bűneiket?
Ha valaki nem érik meg arra, hogy tudja, mi az egészséges, nem érdemes vele foglalkozni. Van pénzük, de szokatták le őket áldozással a coca coláról, cigijéről a véráldozó utcájuknak antiszemita elmélet alapján, meg bejárták a világot jódolgukban az apokalipszis csapásai. Az ember, mint tudták, azzal születik, hogy tudja mit lehet és mit nem. Az ember, akinek a temetési ünnepét győzelmi torként ünneplik 1997 óta, ingyen közműjével a borsodiaknak, míg engem komfort nélküli Ikerházukba vittek lakni. Ez már ismétlése volt az országnak, mert ezzel is kezdték, fürdőszobás Lévaiakkal, meg cigánysággal, amelyiket véráldozással emelnek az egész világgal együtt, mint bibliai csapásokat.