Alapvetően értelmes emberek számára vn kitalálva. Nagy Ákosnak nem kell vele foglalkoznia. A nap kommentje

Milyen kulturkampf?

„Mezey Mária – Amikor WC-ügyeletest és liliputi „bohócot” csináltak a filmcsillagból. Ahogyan Major Tamás fogalmazott: „Mezei már nem művészeti probléma, csak ávéhás probléma”.
Mezey Mária a Horthy-korszak legendás magyar filmgyártásának egyik legnagyobb csillaga volt. A német megszállás alatt nem dolgozott. Azt súgták a szovjet hadseregnek, hogy a németeknek kémkedett. Letartóztatták, egy szovjet tiszt megveri. A várható kivégzéstől később egy tolmács menti meg. „1945. március 16-án egy front mögötti kis faluban áll meg a teherautó. A színésznőt kísérnék a katonai fogdába. A fogda lépcsőjén idegen egyenruhás fiatal katona posztol. Leinti a menetet, méregeti a foglyot. Magyarul kérdezi: »Hogy került maga ide, Mezei Mária?«”. [Origo, 2021, Sztankay Ádám].
Mezey Mária biztos abban, hogy Isten mentette meg. Hite megerősödik. Mivel budai lakásra elpusztult az ostromban, úgy dönt, Sárospatakra megy, ott beiratkozik a teológiára, s egyházi szolgálatba szegődik. Persze később visszatér a színpadra.
1945 után a formálódó diktatúra sokáig nem tudta, mit tegyen a hihetetlenül népszerű, de túlságosan vallásos művésznővel. 1949-ig látszólag „minden rendben volt”, a színházak államosításáig kapta a jobbnál-jobb szerepeket.
„Játszott drámát, vígjátékot, operettet, limonádét, irodalmat, ízléstelen silányságot, politikai vacakot – amit kellett, amit lehetett. Éjszaka a lokálokban – egy pikáns kuplés egy érzelmes sanzon után – elmondta Ady valamelyik istenes versét, vagy elénekelt egy régi protestáns zsoltárt: ne múljon el senki életéből egyetlen nap sem áhítatos, tiszta pillanat nélkül! Révai elvtársnak meg duplájára nőtt a feje a »zsoltáros”«Mezei miatt, aki még a Vidám Színpadon is erdélyi népdalcsokrot énekelt. Mádéfalvi veszedelem a kabaréban! Kellett ám kapkodni az elvtársaknak, hogy még idejében letiltsák a színpadról a Bujdosó lányt. Idejében, azaz mielőtt még a kedves román elvtársak tiltakoznak a kedves magyar elvtársaknál-hivatalosan.” [Színház, 1998, Szigethy Gábor].
A Bujdosó lány című monodrámát a színésznő régi barátja, Tamási Áron író írta Mezeynek. A darab a madéfalvi veszedelemből szabadult erdélyi leány történetét beszélte el. Kilenc előadást élt, élhetett meg a Vidám Színpadon.
„Mezei Mária hazament vályogvárába, zokogott, meg akart halni. Ez idő tájt WC-felelős volt a Vidám Színpadon. Szekrény mélyén kötetnyi kézirat: naplók, följegyzések, barátoknak és politikusoknak írott kérlelő vagy panaszkodó levelek. Dokumentumok – történészek így mondják. A színésznőt nemcsak a színháztól, de a városból is kitiltotta a politikai hatalom. Valóban kenyér nélkül maradt. Megalázó robotmunkára kényszerült (napi tíz-tizenkét fellépés a Liliputi Színházban), s megváltás volt számára a földi pokolból, amikor a Vidám Színpadra szerződhetett. Itt sem művészi, alkotó munka várt rá, csupán színpadi »padlómosás«. (Mezei Mária hajdani sikereire irigy pártfekvő kolléganője kineveztette WC-felelősnek: tanuljon szocialista erkölcsöt a »zsoltáros« Mezei!)” [Színház, 1998, Szigethy Gábor].
„Belefáradtam, hogy erőművész létemre pehelykönnyű súlyokat emelgessek. Padlót mosattak velem. A Vidám Színpadon WC-felelős voltam” – mondta erről később.
„A fordulat éve [1948 – MG] Mezei Mária életében is a fordulat éve. Ünnepelt filmcsillag, sokat foglalkoztatott színpadi színésznő, körülrajongott énekesnő az egyik napon – s a következőn már a Liliputi Színházba száműzött »klerikális, reakciós« kültelki artista. S csak évek múlva lehet újra »színésznő«. A politikusok jönnek, mennek, ilyenek, olyanok, olyanabbak. Révai József arra sem méltatja Mezei Máriát, hogy kétségbeesett, könyörgő levelére válaszoljon. Aczél György minden alkalmat megragad arra, hogy mézes-mázos szavakkal udvaroljon a színésznőnek.” [Premier, 2001, Szigethy Gábor]…..stb”