Akár 200-300 ezer hektárral is növekedhet tavasszal a bevetett hazai mezőgazdasági terület annak nyomán, hogy az Európai Bizottság az orosz-ukrán háború miatt lehetővé tette az uniós parlagföldek megművelését. Mivel a háború hosszabb távon is megrengetheti az agrárpiacokat, napirendre kerülhet az agrárium szempontjából kedvezőtlennek tartott Európai Zöld Megállapodás (European Green Deal) termeléscsökkentő hatású környezetvédelmi előírásainak felülvizsgálata is.
Hatalmas elánnal láttak neki a hazai mezőgazdasági termelők a tavaszi szántóföldi vetéseknek, mivel a csillagászati világpiaci árak a várható idei terméseknél minden korábbinál nagyobb árbevétellel és – bár az inputköltségek is elszabadultak – profittal kecsegtetnek.
Az árakat egyértelműen az húzza felfelé, hogy az orosz-ukrán háború miatt a meghatározó növényeknél sokan tényleges és tartós áruhiánytól tartanak, és ez pánikot okoz a nemzetközi piacokon annak ellenére is, hogy a világ összesített gabonamérlege pillanatnyilag nem mutat tragikus képet.
A felfokozott hangulat további növeli a termelői érdeklődést a kukorica és a napraforgó iránt, amelyek a legmeghatározóbbnak számítanak a tavaszi vetésű szántóföldi növények között.
A termelői árvárakozásokat alátámasztja, hogy az Agrárközgazdasági Intézet adatai szerint a kormány gabonakiviteli korlátozó intézkedései ellenére a hazai kukoricaárak továbbra is 110 ezer forint felett mozognak tonnánként, és ez 60 százalékos emelkedést jelent a tavalyi árakhoz képest.
Még drasztikusabb a helyzet a napraforgónál, ahol a hazai tonnánkénti árak nemrég már a szinte értelmezhetetlenül magas, 300 ezer forintos szintet is meghaladták, ami egy év alatt csaknem 90 százalékos drágulást jelent.
Nem csoda, ha ma – dacára az agrotechnikai korlátoknak – szinte minden termelő napraforgót is akar vetni, számítva arra, hogy a világ napraforgóolaj exportját meghatározó Ukrajna háború miatti termeléskiesése hosszabb távon is fenntartja az irreális felvásárlási árakat.
A hihetetlenül nagy érdeklődésre utal, hogy a gazdálkodók nem válogatnak a különböző tulajdonságú napraforgó-vetőmagok között, hanem azt tartják lényegesnek, hogy valamilyen fajtához hozzájussanak.
Az eddigi jelzések szerint a hazai vetőmagforgalmazók ki tudják elégíteni az igényeket, de a legkurrensebb vetőmagfajták már elfogytak, így sok esetben a termelőknek a vetőmagbeszerzéseknél nem volt, illetve nincs választási lehetőségük.
A gazdálkodók vetési lehetőségeit növeli az a nemrég meghozott brüsszeli döntés, amely az orosz-ukrán háború miatti európai élelmiszerkrízis megelőzése, illetve tompítása érdekében lehetővé teszi, hogy az uniós gazdák az idén a parlagon tartott mezőgazdasági területeket is megműveljék.
Ezzel a belső élelmiszerellátás stabilizálásán felül az EU hozzájárulhat a világszintű élelmezési feszültségek csökkentéséhez is, és a várakozások szerint – elsősorban gabonafélékből – mintegy 30 százalékkal javíthatja exportpotenciálját.
Másrészt viszont az új „háborús stratégiai” részeként szó van arról is, hogy egyes terményekből – kukoricából, szójából – az uniós szintű behozatalt új beszerzési lehetőségek felkutatásával 40 százalékkal növelni kell már rövidtávon is.
A most felfüggesztett ugaroltatást Brüsszel annak fejében írja elő, hogy úgynevezett hektárra vetített területalapú támogatásokat fizet a gazdáknak. A kiutalt összegek egy részét az úgynevezett zöldítési komponens teszi ki, amely azt célozza, hogy a mezőgazdaság vállaljon nagyobb szerepet a környezetvédelemben, illetve a fenntarthatóbb agrár-és élelmiszertermelésben.
A gazdálkodók a zöldítési feltételeket részben úgy teljesíthetik, ha pihentetik (ugaroltatják) területeiket.
Az uniós rendelkezések szerint területmérettől függően meghatározott számú növényfajt kell termeszteni (diverzifikálás), de az előírások betartásánál figyelembe lehet venni a parlagon hagyott földeket is.
Másrészt zöldítési megkötés az is, hogy a termelőknek területeiken belül bizonyos nagyságú úgynevezett ökológiai fókuszterületet (EFA) kell kijelölniük, ahol szintén élhetnek az ugaroltatás lehetőségével is.
Az unió most tehát a diverzifikálásnál és az EFA-területeknél is úgy döntött, hogy teljesítettnek tekinthetők a zöldítési követelmények (így kifizethetők a területalapú támogatások) akkor is, ha a gazdák az e célból parlagon hagyott földeket is bevetik.
Termelői becslések szerint Magyarországon a mintegy 5 millió hektáros mezőgazdasági területen 200-300 ezer hektárral növekedhet a vetésterületet, ha a gazdálkodók élnek az orosz-ukrán háború miatti művelési könnyítésekkel.
Ennél kisebb mozgásteret tükröznek a kifizető ügynökségként működő Magyar Államkincstár (MÁK) adatai,
amelyek összesen 120 ezer hektárnyi, hivatalosan bejelentett parlagterületet mutattak ki 2021-ben.
Az eltérés azonban adódhat abból, hogy egyes gazdálkodók agrotechnikai vagy egyéb okokból pihentettek bizonyos területeket, amelyeket a MÁK-hoz ugarként nem jelentettek be.