Az izraeli Legfelsőbb Bíróság szerdán elutasította azt a kérelmet, amit több mint ezer, a megszállt Ciszjordánia egy vidéki részén élő palesztin kilakoltatása ellen nyújtottak be. A nyolc falu egy Hebron melletti sziklás, száraz területen található, amelyet a palesztinok Maszafer Jattának, az izraeliek pedig Dél-Hebroni domboknak, illetve 918-as lövészzónának neveznek.
A terület miatt nagyjából két évtizede folyik a pereskedés, ugyanis azt Izrael az 1980-as évek elején lakatlannak nyilvánította és katonai gyakorlatokra jelölte ki. Az első 200 palesztin családot 1999-ben akarták kitelepíteni onnan, nem sokkal később pert indítottak, és ideiglenes haladékot kaptak, amely lehetővé tette, hogy az ügy végleges megoldásáig a földön maradjanak.
A bíróság ítéletében megállapította, hogy a palesztin lakosok, akiknek lakói generációk óta megőrizték sajátos, nomád életmódjukat, és földművelésből és pásztorkodásból élnek, nem voltak a terület állandó lakói, amikor az izraeli hadsereg először nyilvánította azt katonai kiképzési zónává. Maszafer Jatta lakói és izraeli jogvédő csoportok szerint viszont a palesztin családok közül sokan már az 1967-es közel-keleti háborúban, Ciszjordánia izraeli elfoglalása előtt állandó lakosai voltak a 3000 hektáros területnek, és kilakoltatásuk a nemzetközi jog megsértését jelentené.
„A döntés azt bizonyítja, hogy ez a bíróság a megszállás része” – mondta Nidal Abu Junisz, Maszafer Jatta polgármestere. „Nem fogjuk elhagyni az otthonainkat. Itt maradunk” – mondta. A bíróság szerint még nyitva áll a lehetőség a falusiak előtt, hogy megegyezzenek a katonasággal a föld egy részének mezőgazdasági célú használatáról, és sürgette a feleket, hogy keressenek kompromisszumot.
Az Izraeli Polgárjogi Szövetség (ACRI), amely Maszafer Jatta lakosaival együtt folyamodott a kitelepítés ellen, azt közölte, hogy az ítéletnek „példátlan következményei” lesznek. „A Legfelsőbb Bíróság hivatalosan is engedélyezte, hogy egész családok, gyermekekkel és idősekkel együtt fedél nélkül maradjanak” – jelentették ki.
Egy másik jogvédő szervezet, a B’Tselem szerint a döntés „az alaptalan jogi értelmezést szövi össze a kontextus nélküli tényekkel”. Mint mondták, „nincs olyan bűncselekmény, amelyben a legfelsőbb bíróság bírái ne találnának módot arra, hogy legitimálják”.(Reuters, France24)