A szovjet katonai temetőbe ment virágokat elhelyezni Oroszország lengyelországi nagykövete, amikor tüntetők vörös festékkel öntötték le. Az első videót eredetileg a Ria Novoszty orosz állami hírügynökség tette közzé hang nélkül, a másodikon viszont hallható, ahogy a tömeg azt kiabálja: „Fasiszták!”
Figyelem! Az alábbi, a cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem az eszakhirnok.com nézeteit tükrözik. Mi a hírt/eseményt közöljük, a kommenteket nem tudjuk befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.
Helyes
A másik oldal, a szivárványos ugyanoda tartozik, Iker torony és Uniós központjával, Rákóczi tereként a borsodiaknak, nácikkal együtt, meg a vaskommuistákkal, egyiptomi, kínai, brazíl, felsorolhatatlan ázsiai néptömegével és cigányságával, amiket emberré nemesítenek egyetlen áldozással adventi egyház elméleteii és sorozatai szerint a nagypán Pszichografológiai könyvnek, Tóth-Kecskés név kezdetével építve a világ véráldozóinak népeit. Úgyhogy lehet a másik oldalt és vörös festékkel leönteni, csak azok szabadságról papolnak.
Legyen ez a lengyelek gondja
Mi kimaradunk
„Észak-Macedóniába 267 százalékkal, 378,3 millió euróra nőtt az exportunk, főleg a gép-, kerámia-, jármű- és műanyagiparnak köszönhetően;
a sokszor kiröhögött Mongólia 252 százalékkal több, 10,9 millió eurónyi árut vett tőlünk tavaly, ami jóformán kizárólag a gyógyszeripar érdeme;
a sokszor kiröhögött Üzbegisztánban 2010-es bevételüknél 241 százalékkal többet, 102,6 millió eurót kerestek a magyar exportőrök, mert az üzbégek rákaptak a magyar gyógyszerekre, irodagépekre, élőmarhára és élőbaromfira;
Irak 207 százalékkal többet vett tőlünk, mint 2010-ben, a prímet a 38,7 millió eurósra hízott exportban az élelmiszerkészítmények vitték;
Laoszba 192 százalékkal többet, 10,8 millió eurónyit vittünk ki, főleg gépipari termékeket, persze itt nagyon alacsony volt a bázis;
Tajvanra a főleg gépjárműveket és elektronikai eszközöket tartalmazó kivitelünk, nem utolsó sorban a Magyarországon dolgozó rengeteg tajvani cégnek köszönhetően, úgy nőtt 175 százalékkal 169,6 millió euróra, hogy közben Kínával se vesztünk össze;
a 161 százalékkal növekedett, 82,6 millió eurós vietnami exportért a gyógyszer-, távközlési és irodagépipar felelős elsősorban;
Koszovóban 153 százalékkal többet, 68,4 millió eurót kerestek a magyarországi cégek, mint 2010-ben,
Marokkó óriási sikertörténete a keleti nyitásnak, a 148 százalékkal, 134,2 millió eurósra nőtt a magyar export, ráadásul nem is csak a német autók, hanem a vezetékek, vas- és acélipari termékek, bőr- és műanyagáruk is jelentős mértékben hozzátettek a növekményhez;
Afganisztán 109 százalékkal többet vásárolt tőlünk tavaly, mint 2010-ben, szinte kizárólag traktorokat, összesen 11,9 millió euró értékben;
Szerbiába, amely eleve igen jelentős kereskedelmi partnerünk, bő duplaannyit (104 százalékkal többet), 1,72 milliárd eurónyit exportáltunk tavaly, mint 2010-ben, és itt a gép-, gyógyszer-, jármű-, műanyag- és műszeriparunk egyaránt óriásit kaszált, igaz, komoly jelentősége volt a fűtőanyagexportnak is;
Egyiptomban főleg az irodagép- és gépjárműiparunk 189 millió eurós, a 2010-esnél 94 százalékkal magasabb exportot hozott össze tavaly;
Dél-Korea felé majdnem megdupláztuk, 86,4 százalékkal 418,8 millió eurósra emeltük az exportunkat, melyet összetételét vizsgálva (főleg akkumulátorokat, autókat és autóalkatrészeket, kerámiát, radarrendszereket exportáltunk) jó eséllyel együtt hozott össze a magyar és a nálunk termelő koreai ipar;
Jordánia felé 86,1 százalékkal, 30,9 millió eurósra nőtt az export, aminek főleg a sajt-, zöldség-, traktor- és irodagéptermelők örülhetnek;
Jemen 81,6 százalékos növekményéről, 6,9 milliós exportunkról kizárólag a gyógyszeripar tehet;
79,7 százalékkal 81,4 millió euróra nőtt a kivitel Tunéziába, a vezeték-, kábel- és elektronikai iparunknak köszönhetően;
szintén a gyógyszeripar a felelős a 78,7 százalékkal növekedett, 43,6 millió eurós grúziai exportért;
76,1 százalékkal 127,7 millió euróra tudtuk növelni a kivitelünket Malajzia felé, főleg az elektronikai iparunknak köszönhetően;
jórészt a gyógyszeripar teljesítménye, hogy 75,2 százalékkal, 57,8 millió eurósra nőtt a kivitel Montenegró felé;
főleg az élelmiszer-, jármű- és gépiparunk örülhet a 60,1 százalékkal 30,2 millió eurósra nőtt katari exportnak;
bőven az átlag fölött, 55,4 százalékkal növeltük az exportunkat Kína felé, főleg a gép-, fűtőberendezés- és járműiparunk részesült a kínai piacon megkeresett 1,8 milliárd euróból, ebben természetesen benne vannak a nálunk termelő nyugati cégek kínai exportjai is.”
Na .Már nem „lengyel testvéreink” komcsiféreg?
Nyugi van! A világ Magyarországból is csak a Böszme-táborát látja, azt preferálja.
Majd, ha az EEÁ megzsarolja jövendő miniszterelnökünket a bolgár tehenet, újra leszünk „magyar testvérek” a lengyel politikai elitnek.
Ócska fideszes propaganda szöveg! Pusztuljatok narancsos neokomcsik! Európa hulladékai a ruszkikkal együtt!
Jámbor óhajod 2010-ben, 2014-ben, 2018-ban, 2022-ben nem jött be.
Sebaj majd szétfogtok 2026-ban
Összefogásaitok már voltak. ????
Bemásoltad a fidesz legújabb hazugságait? Nagyon emlékeztet ez a szöveg arra amivel az Észak Koreában kábítják az embereket. A komcsi vérvonal! Igaz, elvtárs? A párttal a néppel?
Irigykedtek is rendesen.
Ti miért nem „loptatok” úgy, mint Orbán?
A Visztula túlpartján kiültek a tankok tetejére, rágyújtottak és röhögve nézték végig, míg a németek teljesen felrobbantják Varsót. De ez csak egy. Ott volt még Katyin is és lehetne a sort még jó hosszan sorolni.
„A múlt becsületes értelmezése a népeink és független államaink közötti megbékélést és együttműködést kell szolgálja” – hangoztatta Bronislaw Komorowski lengyel államfő vasárnap az Ukrajnához tartozó egykori lengyel város, Luck római katolikus katedrálisában tartott megemlékezésen. Ukrán nacionalisták, az Ukrán Felkelő Hadsereg (UPA) fegyveresei 1943 és 1945 között mintegy 100 ezer lengyelt mészároltak le Volhíniában, a mai nyugat-ukrajnai Volinyi területen. A náciellenes és szovjetellenes lengyel Honi Hadsereg (AK) partizánjai megtorló akcióiban pedig hozzávetőleg 20 ezer ukrán vesztette életét.
Az UPA emberei több száz lengyel családot öltek meg volhíniai és kelet-galíciai falvakban 1943 és 1945 között. Sokakat bezártak a falu templomába, majd rájuk gyújtották az épületet. A szerencsétlenek elevenen megégtek. A gyilkosságok 1943 júliusában érték el csúcspontjukat. Legalább 100 ezer áldozatuk volt, de egyes becslések szerint a dupláját is elérhette ez a szám. Az áldozatok zömmel nők, gyermekek és öregek voltak. A tömeggyilkosságok egészen addig folytatódtak, amíg a Vörös Hadsereg 1944-ben el nem foglalta a területet.”