Hja! Mikor ilyeneket olvastak:
“Dölyfös, nagyképű, álságos és hazug szöveg. Összefoglaló jelzővel: jusztos. Persze sokan már akkor, a hetvenes, nyolcvanas években is tudták, hogy Ipper sem véletlenül „ment, mehetett szembe a hatalommal” [valójában ilyesmiről szó sem volt, egyszerűen megbizható szelepnek használták a Legvidámabb barakk narratívájának alátámasztására], őt is az erőszakszervezetektől mentették át. ÁVH-s múltját alaposabban csak az elmúlt években írták meg, az, hogy munkásőr is volt, számomra csak most vált világossá. Egészen pontosan tegnap, amikor elkezdtem böngészni a régebbi Munkásőr-számokat, ihletet kapva egy ismert rádiós-újságíró hozzászólásától, aki megemlítette a Rádió munkásőreit. Gondoltam, ha valaki, Ipper talán az lehetett. Az is volt. És most hadd idézzem a Munkásőr egyik 1981-es számát:
„Megrendülve beszél Fehér József őrnagyról, akit azért lőttek agyon, mert az ellenforradalmárok fogságában is hű maradt esküjéhez és hazájához, az agyonlőtt Magyar László és Kovács Lajos őrnagyról, a stúdió udvarán felakasztott Bagi János főhadnagyról és a többi katonáról és tisztről, aki a Rádió védelmében esett el. Ipper Pálban ma is elevenen él huszonharmadika éjjelének és huszonnegyedike hajnalának emléke. Akkor már a Magyar Rádió munkatársa volt és a Műsorszerkesztőségen dolgozott.”
Bagi János, Fehér József [őket megnéztem most] a Politikai Rendőrség tagjai voltak. Ipper egykori kollégái az ÁVH-nál. Hiszen Ipper is ott emelkedett fel. Korábbi cikkemben megírtam, hogy fiatalon egyszerű pártpropagandistaként kezdte, majd 1947-ben az ÁVÓ-hoz került. Később az „egyházi vonalon” dolgozott, „1950 és 1953 között több szombathelyi pappal is foglalkozott: szervezett be ügynököket, rendszeresen tartotta velük a kapcsolatot”.
Ipper tevékeny résztvevője volt például a Grősz József kalocsai érsek elleni koncepciós pernek is, volt, hogy diákokat vertek át hamisított levéllel, majd szervezték be presszióval. Aztán 1953-ban elbocsátották. Ezután került a Rádióhoz. Bővebben régebbi cikkemben:
https://pestisracok.hu/az-avo-tol-a-168-oraig-bemutatjuk…/
Most folytassuk a Munkásőrség cikkével:
„Az emeleti ablakból látta, amikor a Puskin utca felől támadók lemészárolták az őrséget. Az ostrom után a »civileket« – köztük Ipper Pált – a Parlamentben találjuk. Ugyanis még hetekig innen ment a műsor, hiszen a stúdióépület átmenetileg használhatatlanná vált.”
https://hvg.hu/elet/20220512_Kormanysajto_kesma_sbfgjgkhgfdesss
Szájer meleg étkezési utalvány
kaleta gábor Óvoda.
0rbán viktor-sertéstelep és pszichiátriai intézet.
Kádár Jani egy sz.rfaszú jöttment
„Nem magyar város, de magyar korszak
1910-re az arányok változtak, ekkor már 6500 magyar lakója volt a városnak, ez 13 százalékos arányt jelentett a 20 évvel korábbi 3,5-tel szemben. 1912-ben a városban született Kádár János, az MSZMP vezetője is.
Itt működött az Orient magyar tengeri gőzhajózási társulat, az Adria Magyar Királyi Tengeri Gőzhajózási Részvénytársulat. Utóbbi volt a magyar tengeri kereskedelemben a főszereplő, ehhez a magyar kormány 1881-1901 között évi 570 ezer forint államsegélyt nyújtott.
A városban volt magyar nyelvű gimnázium, olasz és magyar nyelven folyt az oktatás az állami gépipari és hajógépészeti iskolában. Magyar nyelvű hetilap is volt a Fiumében, napilap nem – abból viszont volt három olasz is.
A kikötő modernizációja is zajlott a 19. század ’70-es éveitől, jelentős magyar állami beruházással – többek között épp ez volt a cél azzal, hogy Bécs Budapestnek adta a várost.”