Kicsit fáradt szöveg…(Már megint.)Utolérjük Ausztriát

Céljaként pedig azt tűzte ki: az évtized végére az, aki átlépi az osztrák–magyar határt, épp úgy ne vegye észre a különbséget, mint aki Németországból lép át Ausztriába. „Az ország polgármesterének kell most lennem” – fogalmazott a Vállalkozásfejlesztési Bizottság előtt.

Lázár legfontosabb feladatának azonban azt tekinti, hogy átlátható rendszert szabjon a beruházásoknak. Például felülvizsgálva az elakadt beruházásokat, konszolidálva az elmúlt időszakban tapasztalt jelentős drágulás miatt nehéz helyzetbe került fejlesztéseket. A leltár elkészülte után – és ígérete szerint a szakmai szervezetekkel, a kamarákkal, a főváros és a megyei jogú városokkal való egyeztetéseket követően – egységes struktúrát akar létrehozni az állami beruházásoknak. Problémaként nevezte meg, hogy úgy költ a magyar állam tízmilliárdot, hogy az ezért felelőssé tett cégek (NIF, BMSK stb.) nem átláthatóan működnek a választók vagy akár a kormány számára. Az állami beruházások aránya mutatja, hogy a kormány építeni akarja ezt az országot, de a felhasznált összeget kontroll alatt kell tartani – érvelt.

Az átláthatóságot megteremtő eszköz szerinte egy beruházási kerettörvény lehet, amely felvázolja, hogyan lehet egy beruházást megvalósítani a gondolattól az átadásig. Úgy tervezi, ezt ősszel már benyújthatja a parlament elé. Ebben fontos szempontnak tartja, hogy a beruházásokat magyar tervezők, magyar kivitelezők magyar építőanyag felhasználásával valósítsák meg. Ehhez persze versenyképes magyar vállalkozások is kellenek, ahol komoly problémák vannak. Lázár szerint ezen „aprómunkával lehet javítani, ami nem a kormányinfó műfaja, ez az ajtó mögötti beszélgetés műfaja”. Ami a magyar beruházások másik fő problémájaként emlegetett túlárazást illeti, a miniszterjelölt így fogalmazott: „tőlem nem áll távol az a gondolat, hogy ahol csak egy pályázat van, az nem érvényes pályázat, és az sem, hogy ha az állam 8 vagy 10 százalék profitot tud csak garantálni”. Amíg a közbeszerzések nem hozzá tartoznak, kérdés, ezt mennyire tudja majd érvényesíteni.

A Matolcsy György-féle gazdaságpolitikai filozófiát idézve úgy érvelt, az állami beruházások fontos szerepet kaphatnak abban is, hogy egy recesszióközeli helyzetben fejlődési pályán tudják tartani a gazdaságot. Ez azt is jelenti – tekintve, hogy a beruházási piac 30 százaléka az államé –, hogy maga az állam is fűt egy olyan piacot, ahol jelenleg szűkösek a kapacitások. A fűtés hátterében Magyarország esetében az elmúlt évtizedben elsősorban az állt, hogy határidőre el kellett költeni a rendelkezésre álló uniós forrásokat – emelte ki a korábban a forrásokért is felelős politikus –, a mostani, munkaerőhiányos, inflációs környezetben ez azonban további jelentős drágulási kockázatot is magában hordoz. Lázár ezért fontosnak tartja, hogy ütemezzék ezeket a beruházásokat – ígérete szerint ez nem lassítást jelent majd.

Ugyanakkor „akadálymentesítést” is fontosnak tart, vagyis a bürokratikus gátak leépítését a beruházások előtt – ígérete alapján ez azonban távolról sem azt fogja jelenteni, hogy mindenhol minden megépülhet. „Ez az ország már túlépített: én alföldi ember vagyok, engem már a domboldal is zavar, kimondottan zavar, hogy növekszik a beépítettség” – fogalmazott. (Emlékezetes, hogy annak idején Lázár volt a legnagyobb bírálója a főváros első 100 méternél magasabb toronyházának, a Mol Campusnak, annak megépülését törvénnyel akarta megakadályozni – ebben a vitában végül alulmaradt kormánypárti társaival szemben.) Ahol azonban az első kapavágás megtörtént, azt be fogjuk fejezni – ígérte.

A Gazdasági Bizottság tagjai és az újságírók így aztán szép sorban meg is kérdezték néhány – vagy épülése, vagy nem épülése miatt – vitatott beruházásról. A budapesti szuperkórházzal kapcsolatban azzal hárította el a választ, hogy „egészségügyi kérdésekben nem én döntök”, Paks II-ről pedig annyit mondott, amíg engedélyeztetési szakaszban van, addig nem az ő hatásköre (egyik legfőbb teljesítményeként azért megemlítette a bővítésről szóló államközi szerződése előkészítését).

Ami a Városligetet illeti, Lázár szerint nincs értelme annak, hogy a korábbi állapot megvédéséről beszélnek. Azt is kiemelte, az eredeti tervek nem csak a Városliget fejlesztéséről szóltak, hanem a Nyugati pályaudvar és a két területet összekötő rozsdaövezet megújításáról is. Azt is hozzátette, amit a helyi vezetés nem akar, az nem lesz, mindenesetre úgy látja, egy új Nemzeti Galériára szüksége van az országnak – az állami beruházás elsősorban Karácsony Gergely főpolgármester ellenállásán akadt el.

Támogatja a jelentős költségtúllépés miatt elakadt Biodóm befejezését is. Úgy látja, amíg az Állatkert ennyire fontos célpont, jó döntés a fejlesztése, „ha rajtam múlik, érdemes folytatni”. Arra a kérdésre pedig, hogy építenek-e még stadionokat, elismételve a meghallgatáson sokszor elhangzott érvét, annyit mondott: ha lesz rá társadalmi igény, akkor igen.https://hvg.hu/ingatlan/20220519_Lazar_Janos_Az_orszag_polgarmesterenek_kell_most_lennem