What the fuck. A végén még bezárják az Északmagyart. Elbocsátások lefokozások jöhetnek…

A Hvg.hu és a Media1 is úgy értesült, hogy a kormányközeli tulajdonban lévő megyei laphálózat több lapjánál is elbocsátások történtek vagy vannak tervben.

Hvg.hu információi szerint a Csongrád-Csanád megyei Délmagyartól már elküldték a szerkesztőség közel felét, újságírókat, fotósokat, tördelőt is elbocsátottak, és két további megyei lapnál is túl vannak egy jelentős leépítésen, de nem nevezték meg, melyik lapokról van szó. A Media1 pedig úgy tudja, hogy a héten a Zalai Hírlapnál is leépítést jelentenek be, „a nagyjából 8 újságíróból 4-5-öt bocsátanak el”, és két főt lefokoznak.

Gazdasági és politikai racionalitások

A Media1 forrásai szerint a megyei lapokat is kiadó Mediaworksnél (amely több más kormányközeli médiacéggel együtt a KESMA nevű alapítvány tulajdonában áll) megvizsgálják, hogy mely kiadványok lennének életképesek a médiaviszonyokat jelentősen torzító állami hirdetések nélkül, és amelyikről úgy látják, hogy nem lenne képes piaci alapon talpon maradni, annál visszavágják a költségeket.

A kormányközeli médiabirodalom racionalizálására a gazdasági és a politikai okok is megvannak. Előbbiekhez tartozik, hogy az ide sorolható médiatermékek nézettsége/olvasottsága eleve alacsony vagy akár csökkenőben van, és több esetben veszteségesen működnek. A Hvg.hu cikke felidézi például, hogy a Délmagyarország öt év alatt az olvasói közel felét elvesztette, a 2016-os 35 ezer eladott példányból 2021 első negyedévére már csak 19 ezer maradt, és más megyei lapok sem állnak sokkal jobban; de jó példa erre a várakozásoktól jelentősen elmaradó nézettséget produkáló Pesti TV esete is, amely az első, csonka évében, 2020-ban 500 millió forintos veszteséget termelt. Emellett a Media1 arról is ír, hogy a Mediaworks ügyeire rálátó forrásai szerint a cégnél a költségvetés nehéz helyzete miatt úgy számolnak, hogy a következő időszakban kevesebb állami forrásra számíthatnak. Hogy van miből visszavágni, az a klasszikus hirdetések mellett abból is látszik, hogy a választás utáni összesítésünk szerint a megyei lapok a kampány során 172 millió forintot hirdettek el a Facebookon.

A médiaportfólió karcsúsítása mellett szóló politikai érv pedig az lehet, hogy az április eleji, zsinórban negyedik kétharmados országgyűlési választási győzelem – és az azóta is növekvő fideszes támogatottság – után joggal merülhet fel, hogy nem feltétlenül van szükség egy ilyen kiterjedt és a magyar média jelentős részét kitevő médiahálózat költséges fenntartására – pláne, hogy a facebookos kampányköltések alapján más platformokra már jobban megérheti elkölteni a nyilvánosság uralására rendelkezésre álló keretet.

Az elbocsátások olvasói oldalról érzékelhető hatását tompítja, hogy a megyei lapokban már eddig is a tartalom egy jelentős részét a központilag szerkesztett, minden lapban egyformán megjelenő cikkek tették ki, amit már korábban is szemléletesen illusztrált a lapok teljesen azonos címlapja vagy akár az, hogy 2019-ben egy központilag megküldött cikkben cáfolták a központosítás vádját. Néhány hete ugyanerre világított rá az a baki is, amikor a teljes laphálózaton lejött és napokig olvasható volt a „sbfgjgkhgfdesss” című és tartalmában is hasonló szellemiségű anyag.

Nem most kezdődött a kormányközeli karcsúsítás

Nem a megyei lapoknál most véghez vitt leépítések az első jelei annak, hogy a kormányközeli médiabirodalomnál felülvizsgálják az eddigi működést, és felmerülhetett a költségcsökkentés szándéka:

• Még április elején derült ki, hogy a májusi lesz a FourFourTwo nevű sportmagazin utolsó száma.
• Néhány nappal később az is kiderült, hogy egy kivétellel megszűnik az ellenzéki vezetésű városokban és kerületekben terjesztett, ingyenes hetilap, a City7.
• Április végén a 168 Óra kiadója bejelentette, hogy a hetilap teljes stábját elbocsátja, és ennek hatására távozott a főszerkesztő, Makai József is.
• Ekkor derült ki az is, hogy a tavaly még állami hirdetésekkel kitömött, de két héttel korábban napilapból hetilappá lefokozott Pesti Hírlapnál ezzel párhuzamosan szintén történtek jelentős elbocsátások is. A 168 Óra és a Pesti Hírlap nem tartozik a KESMA alá, de a kiadójukba tavaly nyáron szállt be az a Shabi Michaeli izraeli-grúz kettős állampolgár, aki magyarországi üzletei mellett arról is ismert, hogy közeli kapcsolatban áll Rogán Antallal.
• Május elején kiderült, hogy júliusban megszűnik a Pesti TV. A tévé mögött álló műsorgyártó cég, a Progress Media Hungary Kft. egyik tulajdonosa Vaszily Miklós kormányközeli médiamenedzser, a TV2 elnöke, az érdemi tőkét viszont a másik tulajdonos, egy Mészáros Lőrinc pénzével sáfárkodó vagyonkezelő tolta a projektbe. Pár hónappal az indulás után pénzügyi problémák miatt ugyanakkor már több alkalmazott is késve kapta meg a fizetését, és a pénzügyi nehézségek miatt a Media1 akkori információi szerint takarékossági intézkedéseket is be kellett vezetni a csatornánál. Vaszily Miklós tavaly ősszel azt mondta, a Pesti TV második születésnapja előtt, azaz 2022 őszén felülvizsgálják a csatorna helyzetét, de mint néhány hete világossá vált, már ezt sem várták meg.
• A Pesti TV bezárásának bejelentése után a Pesti Srácok főszerkesztőse, Huth Gergely a Telexnek azt mondta, hogy az online lap fennmaradása is kérdésessé vált, mivel integrált szerkesztőséget működtettek, ahol a dolgozók egy része a tévé, másik része pedig a Pesti Srácok alkalmazásában állt.
• Az elvileg közszolgálati, de a gyakorlatban a kormány álláspontjának megfelelő szerkesztési elveket követő, túlnyomórészt a kormányzati narratívát közvetítő közmédiánál leépítés nem merült fel, de történtek látványos változások: a választás után nem sokkal kiderült, hogy távozik a köztévé egyik emblematikus arcának számító Bende Balázs külpolitikai szerkesztő; majd május elején nyugdíjazását kérte Dobos Menyhért, az állami médiaszolgáltatásért felelős Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezérigazgatója.

Nem a mostani a kormányközeli média racionalizálásának első hulláma. Az Orbán–Simicska-viszály miatt az addig kormánylapként működött Magyar Nemzet előbb eltávolodott a kormánytól, a Fidesz 2018-as választási győzelme után azonban nem állították vissza, hanem megszűnt, és az ellenében kormánylapként létrehozott Magyar Időket nevezték át 2019-ben Magyar Nemzetté. Szintén 2019-ben szűnt meg, illetve olvadt be a Hír TV-be az Echo TV. 2020-ban pedig az ingyenesen terjesztett bulvárlap, a Lokál szűnt meg, hogy átadja a helyét annak a Metropolnak, amelyet néhány évvel korábban, szintén az Orbán–Simicska-konfliktus miatt szorított ki a piacról. De azóta is szűntek meg a Mediaworkshöz tartozó lapok, tavaly tavasszal például a közel két évtizedes működés után beszántott Manager Magazin.

A Mediaworkstől megkérdeztük, hogy helytállók-e az elbocsátásokról szóló sajtóértesülések, és ha igen, milyen okból döntöttek a leépítés mellett, és várható-e más kiadványnál is hasonló. Ha válaszolnak, beszámolunk róla.