Néhány napja adta közre az Európai Bizottság a Magyarországra vonatkozó ajánlását, amelyben véleményezi az ország 2022. évi konvergenciaprogramját. A gazdasági, foglalkoztatási, népességváltozási oktatási és egészségügyi rendszerre vonatkozó javaslatok és helyzetértékelés mellett – amelyről itt írtunk – a zöld átállási lehetőségeket is sorra veszi a Bizottság.
Csak hogy néhányat kiemeljünk a jelenlegi problémákból, amit az összefoglalóban említenek:
- A szociális eredménytábla szerint az oktatási eredmények Magyarországon elmaradnak az uniós átlagtól,
- Magyarországon nincs elég felsőfokú végzettségű, a magasan képzett munkavállalók iránti növekvő kereslet kielégítéséhez,
- a tanárhiány is egyre nagyobb gondot okoz,
- Magyarországon a várható élettartam még mindig alacsonyabb az uniós átlagnál,
- a versenykorlátok – különösen a szolgáltatások terén – akadályozzák a termelékenység növekedését,
- a magyar vállalkozások termelékenysége általában elmarad az uniós átlagtól, a kisebb cégek pedig különösen hátrányos helyzetben vannak,
- Magyarország közbeszerzési piaca továbbra is ki van téve a versenyellenes gyakorlatoknak és a korrupciónak.
Hosszasan lehetne még sorolni a kedvezőtlen helyzetképet leíró állításokat, ami pedig a zöld átállás folyamatát illeti Magyarországon, az sem tartogat sokkal több dicséretet. Ebben is le vagyunk maradva, egy úgynevezett „korai szakasznál” tartunk, és láthatólag a folyamat egyelőre vontatottan halad – a Bizottság szerint leginkább a szakpolitikai törekvések visszafogottsága miatt.https://www.portfolio.hu/uzlet/20220529/ez-menthetne-meg-magyarorszagot-az-orosz-olajtol-sajnos-rosszul-allunk-547427
Ez kb. annyira érdekel, mint a portugál komcsi
José Manuel Barroso bennfentes kereskedő
véleménye Goldman Sachs International-tól
Neked, mint kívülállónak mi a véleményed az intelligenciáról?
„Magyarország közbeszerzési piaca továbbra is ki van téve a versenyellenes gyakorlatoknak és a korrupciónak.
a magyar vállalkozások termelékenysége általában elmarad az uniós átlagtól, a kisebb cégek pedig különösen hátrányos helyzetben vannak,”
Aha! Kib@szottul.
„Az első körben 1994-ben koncesszióba adott M5-öst az osztrák Bau Holding AG, a francia Bouygues S.A. és Colas S.A. közös cége építette meg Kiskunfélegyháza és a szerb határ között. Ekkor még koncessziónak hívták a ppp-t, és ez előnyösebb volt az államnak: nem kellett fizetnie érte, a cég útdíjat szedhetett – 35 év után járt volna le ez a joga, utána az állam kapta volna meg. Az útdíj azonban olyan magas volt, hogy alig használta valaki a sztrádát, a párhozamos 5-ös út terhelése óriási volt. Ezért úgy döntettek, hogy 2004-től bevonják a matricás rendszerbe a sztrádát, és ezért cserébe évi 17 milliárdot fizet az állam, és még közel 40 százalékos részesedést is vett. Ezt követően körülbelül 100 milliárd forintért lett volna opciója a magyar államnak megvenni a maradék 60 százalékot, de ehelyett inkább nyomott áron, becslések szerint 21 milliárd forintért eladta a részesedést a külföldi tulajdonosoknak, és évente nagyjából 35 milliárd forintot fizet 26 éven keresztül rendelkezésre állási díjként. Nem igényel bonyolult számítást, hogy ez borzasztó ügylet volt, hiszen három év rendelkezésre állási díjából kijött volna a teljes vásárlás.”
https://g7.hu/kozelet/20190723/negy-szerzodessel-annyit-dobott-ki-az-allam-mint-a-nyugdijpenztari-vagyon/