Jelentős lépésnek és a munkavállalók képviselőjeként az érdekvédelem sikerének is tartja a Magyar Szakszervezeti Szövetség az Európai minimálbér keretrendszeréről szóló, június 7-én született előzetes uniós megállapodást. A MASZSZ a kezdetek óta támogatta a javaslatot, s azt reméli, hogy ez a kollektív szerződések elterjedését, a szakszervezetek megerősödését és a dolgozók biztonságos béremelési rendszerének kialakítását is tartalmazó előírás forradalmi változást eredményez a magyar mozgalomban, a dolgozói érdekvédelemben.
A Szociális Jogok Európai Pillérének egyértelmű megerősödését jelzi az európai minimálbér keretrendszeréről született előzetes megállapodás, ami kétségkívül a hazai munkavállalók érdeke is – közölte a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke. Zlati Róbert szerint – is – érdemes tisztázni, hogy az európai minimálbér nem minden országra érvényes azonos minimális bért jelent, hanem egy egységes, állandó rendszer szerinti meghatározást. Kiszámítható, biztonságos, garantált, európai – ez a tervezet lényege, amit a MASZSZ már a kezdetben felismert és támogatott – szögezte le Zlati Róbert.
„A munkavállalók érdekében a szakszervezetek arra szólítanak fel, hogy a végső jóváhagyásra, a jelen szöveggel mielőbb kerüljön sor és ezzel nyíljon meg a tagállami átvétel, és a keretrendszer alkalmazása” – idézte az elnök az Európai Szakszervezeti Szövetség álláspontját.
A MASZSZ elnöke szerint a magyar munkavállalók csak nyerhetnek az uniós keretrendszer bevezetéssel, hiszen a majdani direktíva a biztonságos, kiszámítható és igazságos minimálbér emelés mellett a szakszervezetek jogainak megerősítését is tartalmazza, ami jelentős védelmet nyújt a munkahelyeken dolgozóknak. Ez Magyarországon forradalmi változást fog hozni. Erre példaként az elnök a kollektív alkut, mint a szakszervezeti oldal kulcsfontosságú követelését emeli ki. A kollektív alku ugyanis a megfelelő bérek, és munkakörülmények elérésének eszköze – magyarázza az elnök. Zlati szerint egyértelműen pozitív változás lesz, hogy a tagállamoknak olyan rendszereket, és így a magyar kormánynak is akcióprogramokat jogszabályokat kell működtetni, amelyek támogatják a szakszervezeteket, a kollektív alkuhoz, és a szervezkedéshez való jogot. A tervezet értelmében csak szakszervezetek jogosultak kollektív szerződést kötni, erre a „munkavállalói képviseleteknek” a jövőben nem lesz lehetőségük. A majdani direktíva egyértelmű célja a kollektív alku előmozdítása, az országos lefedettség arányának emelése és ehhez a szakszervezetek megerősítése, a mozgalomban résztvevők védelme. Az ezekhez szükséges feltételek megteremtése a kormányok hatásköre lesz.
A kollektív szerződéses lefedettség országos arányának a jövőben el kell érni a 80 százalékot, ami hazánkban jelenleg nagyjából 20 százalékos. E szerint Magyarországon a kormánynak a szociális partnerekkel közösen akciótervet kell készítenie, szakszervezeteket és a munkáltatói szervezeteket erősítő kereteket kell kialakítania – idézte az elnök a szakszervezetek számára legfontosabb kitételt.