Az Európai Bizottság május 18-án mutatta be az orosz energia importjáról való uniós leválás tervét, a REPowerEU csomagot, mely 2027-ig függetlenítené az EU-t az orosz energiától, és a számítások szerint mintegy 210 milliárd euró addicionális beruházási igénnyel. Az intézkedési terv az energiamegtakarítás és energiahatékonyság növelésével, az ellátás új forrásokkal való változatosabbá tételével, a fosszilis energiahordozók kiváltásával, illetve a megújuló energia kapacitások telepítésének felgyorsításával érné el a célt. Így a megújulók arányát a teljes energiamixen belül 2030-ig 45%-ra emelnék, miután a tavaly nyári ‘Fit for 55’ csomag már 40%-ra növelte a korábbi 32%-os uniós célt.https://www.portfolio.hu/uzlet/20220602/uj-szintre-emelheti-a-napenergia-forradalmat-az-eu-mesterterve-itthon-is-valosagga-valhat-a-kotelezo-napelem-telepites-az-ingatlanok-tetejen-548509
Helyes.
A trójai falónak a faszáját. Azt!!!
Szeretnék elrepülni messzire a tejúton,
S ott meglelni hazám, csodaszép palotám,
Csillag testvéreimmel járni egy úton,
Felfedezni minden bolygót, új hazám,
Hadd gyönyörködjön szívem új csodán!
Ahogyan fenn, úgy lent is, úr a tökéletes,
Már sosem leszek az, mindez csak álmodás.
Álmodtam több világot leleményes
Fantáziával sok égi barátot, s mind csodás
Igaz és hív barát volt, kedvezményes
Bérlettel utaztam, jött értem a titok,
ET, s mindaz, amit gondolok kényes,
Saját titkaim neveltek, hogy ajtót nyitok
És ablakot az égi csendnek, hol fényes
Palotám, új ruhám lesz, testem –szívem
Még egyszer harmonikusan arányos,
Egészségem, mint egykor régen híven
Tükrözi tetteimet, külsőmet, s kislányos
Mosollyal nyújtanék békességnek kezet,
Új barátaimnak az ismeretlen galaxison,
Hol az örök- boldogság szövetkezett,
A régi szomorúság, s bánat eloson.
Furcsa titok: ember barátja ember lehet,
Mégis elvágyódom, itt fekete kezek
Mocskolnak be szűzies testeket.
Talán létezik valahol az igaz szeretet?!
Gép tapossa a földet, honnan jött a kikelet,
nincs segítség göröngynek, nincs szépséges kelet.
Tovaszálltak a bús évek, rosszabb jön-e még talán?
Ajkamról nem zendül az ének, s feketéll bírói talár,
ítéletzengő bércek, hegyek, bús tekintetű emberek
járnak szélmalom csatát, s félek, elhullott a szeretet.
Lehullt a föld alá, s a fém meg nem muzsikál,
nem tudják, mi a lá, a szív hogyan kalimpál
gyorsan, mint üt az óra másodperc mutatója,
majd’ kiesik, mióta megtudtam: kell a nóta,
hadd mulassanak kedvükre, a szánalom sem segít,
s ha példát mutatsz ízekre szednek,bús a helyzet itt.
Szeretnék repülni magasan, szállnék, mint a kismadár,
gondtalanul csiripelni, s lassan szárnyalnék talán.
Vagy ha lennék őserő, hegyek tetején lengedező,
nem lenne arcodon redő, szép pillantásért epedő
se Te lennél, sohasemvolt kedves, csak fantázia,
ha eltűntél múzsám előlem, annyit mondok: szia!
Angyallá válnék, ha lehet, de nem engedélyezett
embernek földöntúli szerelem, sem földi szeretet,
a hatalom dönti a sorsokat, emeli híveit hamar,
ámulok-bámulok sokat, kígyónyelvvel sziszegve mar
és fáj a gondolat, melyben ezernyi villám kalimpál,
a fejemben lüktet a szívem, miliónyi év egy tavaszán.
Ó, Te idegen, ki erre tévedsz védtelen ne légy!
Itt nem terem babér, s révedsz semmibe, ne félj,
már nem sokáig tart a titkos ütközet, vérben dúló háború,
míg könnycseppek száradnak,mint pocsolyák a földön,
addig még tart a játék, s vaknak születtél gyöngyöm,
nem látod, milyen kártyacsata ez? Iszonyatos – írta egyikük –
magáról véleményt mond, ki engem sérteget,
nevét nem vállalja, s nem told hozzá szót, melyet
elolvashatok: az ám, magyar hazám, itt mindenki idegen,
ártatlanokat panelbe zár, de a Nap energiájával fűt, hát legyen,
minek jönnie kell, szembenézni vele nincs véderőd,
ha jónak, régi családnak halnia kell, még mindig van erőd.
Álmodik a német vasbabilon központ a fertelmességeivel, tetteivel…