Tömegek hagyják el ezeket a magyar nagyvárosokat: mi elől, hova menekülnek ennyien?
Sokáig a kisebb falvak, kistelepülések elnéptelenedése volt a jellemző Magyarországon, amivel párhuzamosan a lakosság inkább a városokban igyekezett letelepedni. Az utóbbi években viszont változás állt be ebben a folyamatban: az agglomeráció – a főváros és a nagyvárosok esetében egyaránt – egyre népszerűbbé vált. De még ennek tudatában is meglepő, hogy van olyan magyar megyeszékhely, ahol a lakosság 13 százaléka eltűnt 10 év alatt. Sőt, friss statisztikák alapján megállapítható az is, hogy az elmúlt 10 évben egyetlen magyar megyeszékhely sem tudta növelni a lakosainak számát.
A Belügyminisztérium legújabb statisztikái szerint Magyarország állandó lakossága 2022. január 1-én 9 841 587, fél százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. Budapesten 1 644 146-an, a városokban 5 169 097-en, községekben, falvakban pedig 3 027 793-an élnek. Korábban az volt megfigyelhető, hogy vidékről áramlanak fel az emberek a nagyvárosokba, mostanra azonban fordulat állt be a lakosság mozgását illetően: inkább az agglomerációt, nagyobb városok menti kistelepüléseket választják a legtöbben.
A Pénzcentrum korábban már megvizsgálta, hogy mely városok, illetve községek néptelenedtek el leginkább az elmúlt időszakban, és ennek fordítottját is: korábbi cikkünkben arra kerestük a választ, hogy melyik települések népszerűsége nőtt meg ezzel párhuzamosan. Most pedig cikksorozatunk következő részében azt vesszük górcső alá, hogy hogyan csökkent a lakosság az elmúlt tíz, illetve egy év viszonylatában a megyeszékhelyeket illetően.
Menekülnek az emberek a megyeszékhelyekről
Első körben nézzük meg azt, mely nagyvárosokban fogyott a legnagyobb arányban a népesség az elmúlt tíz év során. Fontos megjegyezni, hogy az első táblázatban a lakosságcsökkenés arányai voltak mérvadók, tehát a százalékos csökkenést figyeltük meg, és nem azt, hogy konkrétan hány fővel élnek kevesebben az adott városban. Ebben az esetben a dobogó első fokán Salgótarján áll, ami 2012-2022 között elvesztette a lakosságának 13,9 százalékát, azaz 5395 embert. Ez azt jelenti, hogy míg a városban 2012 január elsején 38688-an laktak, addig idén január elsején már csak 33293-an.
A második legnagyobb népességveszteségen a megyeszékhelyek közül Szekszárd esett át, ahol a lakosság 9,9 százalékkal csökkent az elmúlt tíz év során. A harmadik helyen Tatabánya végzett, ami mindössze egy százalékkal maradt le: itt 8,9 százalékkal laknak most kevesebben. Ez azt jelenti ebben az esetben, hogy míg tíz évvel ezelőtt 70586-an laktak a városban, addig idén már csak 66349-en. Tehát közel 5 ezer fővel kevesebben élnek jelenleg a településen, mint 2012-ben.
A negyedik helyen két város, Szolnok és Eger végzett fej-fej mellett haladva a maguk 8,3 százalékos népességcsökkenésével. Előbbi esetében tíz év alatt 6102 emberrel lett kevesebb a lakosság, míg utóbbinál ugyanezen időszak alatt 5532 fővel csökkent az ottlakók száma. Az ötödik város, ahonnan a legtöbben tűntek el nem más, mint Kecskemét. Itt a fent vizsgált tíz éves időtartalom alatt a lakosság 8,3 százalékkal csökkent, azaz 4223 fővel kevesebben élnek a városban 2022-ben, mint 2012-ben.
A másik véglet Székesfehérvár, ahol a lakossága mindössze a 0,7 százalékal csökkent, azaz tíz év alatt csupán 893 fővel lett kevesebb a lakossága. Hátulról a második Győr a listánkon, ahol 2,9 százalékkal lettek kevesebben 10 év leforgása alatt, bár ebben az esetben meg kell jegyeznünk, hogy közel 4000 fővel csökkent a város lakossága.https://www.penzcentrum.hu/otthon/20220612/tomegek-hagyjak-el-ezeket-a-magyar-nagyvarosokat-mi-elol-hova-menekulnek-ennyien-1125794
Kösz Ákos, kösz Pali, kezet foghattok, és lehúzhatjátok magatokat a budin.
Jó, jó, de az elmúlt tíz évben nyomon követte valaki, hogy kik mentek el, s hova, kik jöttek és honnan, egyáltalán tíz évvel ezelőtt kik voltak azok a miskolciak, s ma kik élnek itt? És persze miben élnek. Mi nincs már, mi van, s mi lesz, vagy nem lesz. Lehet, hogy lemaradtunk valamiről, de ilyen átfogó munkát nem közöltek velünk. Márpedig akkor olyan ez az egész városfilozófia, városüzemeltetés, fejlesztés,stb., mint annál az amatőr bokszlónál, aki a levegőt püföli. A profi pontosan kiméri az ütést. Legalább azt kéne tudni, hogy az elmúlt három évben, amióta Covid, pénzügyi visszafogások, stb. sújtják várost, mi történt velünk, most hogyan állunk, mert enélkül, valóban, aki teheti, menekül, s nem lesz annyi kurázsi, újrateremtett érték, ami egy ilyen, még mindig nagy városhoz kell.
Az etnikum viszont egyre népesebb
Menekülnek mert túl sok itt a károgó meg a fóbiás akit zavarnak a fesztiválok, zeneszók, motorzaj. Fóbiások félnek a zajtól. Nem evett pedig még embert a motorhang vagy fesztivál zene szó. 😀 😀 Akkor miért félnek tőlük a fóbiások? 😉 Kárógóktól, Savanyú Jóskáktól menekülünk el Miskolcról oylan városba ahol szeretik a fesztiválokat, koncerteket, motorhangokat.
Ez sajnos nem így van. A kültéri zaj folyamatosan ingerli a szervezetet, így állandó stresszállapotot tart fenn, ami halláskárosodáson túl pszichológiai problémákat – idegességet, alvászavart, dekocentrációt – okoz, magasan tartja a vérnyomást, szív és érrendszeri betegségekhez, elhízáshoz, cukorbetegségek kialakulásához vezet. Az egészségügyi világszervezet, a WHO összegzése szerint a zaj miatt Európában összesen évi másfél millió egészséges évvel élnek kevesebbet a lakosok, és évente mintegy háromezren halnak meg a zaj okozta szívbetegségben. Ráadásul a motorzaj együtt jár a kipufogógázokkal, szmoggal, ami szintén nem a hosszú élet titka.
Érdekes, hogy azt elfelejtette idézni a cikkből, hogy tavaly majdnem ugyanannyian mentek el Debrecenből meg MIskolcról. Ilyenkor nincs „bezzegdebrecenezés”?
Miskolcon sokkal rosszabbak lettek volna a számok ha a kedves lyukói lakosok nem szülnek annyit. Óriási hála nekik hogy legalább megpróbálják pótolni az elvándórlókat akik miattuk mennek el.
Már 130 éve vérengzései, háborúi megrendezései közben megy el a borsodi világapokalipszis, állandó áldozásával a kislányoknak.
Az bezzeg nem szerepel, hogy:
1. Mennyien költöztek ki az agglomerációba.
2. Hány autós tette át virtuálisan a lakcímkártyáját vidékre a vállalati benzintámogatásért cserébe, annak ellenére hogy a lábát nem tette ki Miskolcról.
Képzeljük, milyen szintről érkeznek, akik éppenséggel Miskolcra költöznek. Import polgármestereink és a város folyamatos lejtmenete között nincs valami kapcsolat?
Szüjjünk mink gyereket majd a magyar hejjet is milyenk lesz miskolc
Már Újhely is vonul ki, az álláshirdetés oldalon csak Lizbe, Grazba, Németországba hívő szakember kereső hirdetések vannak. De már ez nagyon régóta tart, szerepeiket nem vállalják 1945 óta, de a hosszabbításaikkal, gyerekeik nevével, amit a szerep szerint adnak nekik, meg unokáikkal ismételnek folyamatosan a világ minden részén.