Rostás László a vár főtervezője.  Hogy áll a beruházás, és mit szól az építkezéssel kapcsolatos kritikákhoz.

Sokan azt is a szemére vetik a vár újjáépítőinek, hogy csak a turizmus miatt, azaz üzleti célból történik. Nem lehet ebben némi igazság?
A Varsói Charta kimondja, ha egy nemzet identitásának része egy épített örökség és az, bármilyen módon is pusztult el, annak visszaépítése nem csak lehetőség, hanem erkölcsi kötelesség. Európa jelentős várai, egyházi és középületei ebben a szellemben épültek újjá. Akkor ez miért volna baj itt Közép-Európában? Ha megvan a hajlandóság az államban, mint tulajdonos beruházóban, hogy visszaállítsa az eredeti állapotot, ha megvan a hajlandóság a tervezőben, hogy ne önmaga álmait valósítsa meg, hanem a kutatási eredményeknek önmagát alárendelve revitalizálja kellő alázattal a nemzeti emlékezés helyét, akkor annak a végeredménye a nemzet számára csak jó lehet.

De szabad-e egy várat modernizálni?
A tervezés idején azt mondta nekem a katasztrófavédelem országos főparancsnoka, amikor a tervet egyeztettük Budapesten, hogy főépítész úr, szeretném, ha megértenének, nekem az a feladatom, hogy megvédjem ezt a műemléket, azért kell bele menekülőlépcső, tűzcsap s minden egyéb. De pont a műemlékvédelem részéről merül fel, például: hogyan lehetne ezt „megúszni”, a tűzi vízvezetéket úgy fölvinni, hogy ne kelljen a falhoz hozzányúlni és ne is zavarja az összképet. De ilyen nincs. Tudomásul kell venni, hogy a mai világban nem véletlenül alakultak ki védelmi és egyéb szabályok, azokat be kell tartani. És valóban szükség van ezekre s a korszerű vizesblokkokra, liftekre, vagy épp hőszigetelésre stb. Higgyék el, ami megvalósul, nem néhány ember fantazmagóriája, hanem a jobb használati érték érdekében végzett, sok szakma közel 100 fő közös felelősségteljes munkája.https://www.boon.hu/helyi-kozelet/2022/06/erkolcsi-kotelesseg-a-var-visszaepitese-1resz