De mi is az a Gömböc és miért jó?

De mi is az a Gömböc és miért jó?

A Gömböc, mint minden magyar találmány, mindannyiunké, minden magyar úgy érzi, köze van hozzá, még ha nem is igazán érti. De mi is ez a furcsa, duci kis test, és miért olyan fontos ennyi év után is?

A Gömböc az első ismert homogén test, melynek egy stabil és egy instabil, azaz összesen két egyensúlyi pontja van. Bizonyítható, hogy ennél kevesebb egyensúlyi helyzettel rendelkező test nem létezhet. Olyan tehát, mit egy klasszikus keljfeljancsi, azzal a különbséggel, hogy míg utóbbiban egy nehezék végzi a munkát, addig a Gömböc esetében magából a formából következik az a tulajdonsága, hogy mindig „talpra áll”. Gerincének tetején található az egyetlen instabil egyensúlyi pontja. Ebben a helyzetben elvileg képes lenne megállni, de a legkisebb zavarás hatására elbillen onnan, hasonlóan egy hegyére állított ceruzához.

A kérdést, hogy létezhet-e eleve egy ilyen test, Vlagyimir Igorevics Arnold vetette fel 1995-ben egy Domokos Gáborral folytatott beszélgetés nyomán. Aztán Gábor és Várkonyi Péter nemcsak bebizonyította, hogy létezhet ez a test, de sikerült meg is alkotniuk.

„Azért van ennek még mindig aktualitása, mert ez a történet nem 15 éve, hanem jóval régebben kezdődött, a gondolat nagyon mélyről jött és nagyon messzire nyúlik. Az, hogy hány egyensúlyi helyzete lehet egy testnek, már Arkhimédészt is érdekelte.

Sokáig az volt a közhiedelem, hogy ilyen test, mint a Gömböc, nem létezhet. Aztán jött Arnold azzal, hogy mégis van. Ő nem egy okos fiú volt a sok közül, hanem egy zseni. A Gömböc helyét nem a matematikában, hanem a természettudományokban képzelte el” – Gábor szerint nem ő találta fel a Gömböcöt Várkonyi Péterrel, ők csak megvalósították Arnold gondolatát.

Hogy jön össze a Gömböc és az mRNS-vakcina?

Az amerikai Massachussets Institute of Technology (MIT) kutatói a Harvard szakértőivel együttműködve fejlesztettek ki egy olyan, szájon át lenyelhető kapszulát, mely a gyomorsavat túlélve, illetve annak hatásait kihasználva a gyomorfalon keresztül közvetlenül a véráramba juttatja a hatóanyagokat. A módszert 2019-ben eredetileg az inzulin adagolását jelentő probléma megoldására fejlesztették ki, de a koronavírus elleni védekezés legjobb módszereit keresve a szakértők rájöttek arra, hogy ezzel az eljárással antitestek is hatékonyan bejuttathatók az emberi szervezetbe. Mivel egyetlen tűt tartalmaz az apró kapszula, lényeges, hogy megfelelő helyzetben álljon a megfelelő pillanatban – itt jelenik meg a monostatikusság fontossága, hiszen olyan formájú testecskére van szükség, amely stabilan érkezik meg a statikus pozíciójába. Ilyen forma a Gömböcé.

„Nekik tehát az volt a céljuk, hogy egy olyan dolgot csináljanak, ami a világon a legjobban áll talpra. Egy évig keresgéltek, fölvettek egy diákot – akinek ez lett a BSc-dolgozata –, hogy keresse meg erre a legjobb formát, és ő megtalálta a Gömböcöt. De nekik nem kellett a teljes forma, hiszen ők beletehetnek súlyt is a testbe: nekik csupán a Gömböc kontúrja kellett, abból csináltak egy forgástestet. Innen három irányba mehetett volna a történet” – meséli Gábor.

„A legrosszabb az lett volna, ha az egészet letagadják, hiszen ez szigorúan véve nem egy Gömböc. A másik út lehetett volna, hogy kijelentik, hogy igen, mi ezt a Gömböc alapján csináltuk. De ők és a mögöttük álló hatalmas jogi és PR-team a középutat választották. Ebbe a fejlesztésbe alsó hangon is 20-30 millió dollárt forgattak bele, ügyvédek ülnek minden cikk mögött. Korrektül hivatkoztak mindenre, ami a mi munkánk, de soha egyetlen cikkben nem írták le konkrétan a „Gömböc” szót” – Gábor a maga félkomolynak ható stílusában részletezi a történteket, nincs benne harag.

„Az MIT-nél „rájöttek”, mi ihlette náluk a folyamatot: a teknősök. Az biztosan tudja, aki ott járt, hogy az MIT körül rengeteg a teknős: egyszer csak meglátták, ahogy talpra áll egy példány. Közelebbről megnézték és látták: nini, ez kellett nekünk!” – ironizál Domokos Gábor.

Várkonyi Péterrel közösen írt egyik híres cikke a teknősökről szól, pontosabban arról, hogy egyes teknősök, például a leopárdteknősök tulajdonképpen Gömböc alakúak, ez teszi lehetővé, hogy hátukról könnyen talpra forduljanak. „Ők viszont csináltak egy kommunikációs bravúrt és azt mondják, hogy nekik eleve a teknősökről jutott eszükbe a forma. Mennyivel szexibb megoldás a teknősöket alapul venni, mint a Gömböcöt” – nevet Gábor.

A Science tudományos lapban megjelent első cikkben azonban ott van az utalás Gábornak és Péternek a Mathematical Intelligencerben megjelent cikkére, tehát minden visszakövethető, a kapszula kifejlesztéséhez azonban nem kötik konkrétan a Gömböcöt.

„Sokan jönnek azzal, hogy most akkor gazdag ember leszek, de én ebből egy petákot nem látok, hiszen a Gömböcnek a formája védett, formájának részletei azonban nem. De nagyon jó látni hasznosulni azt, amit mi kitaláltunk.