A kormány megvizsgálja a németországi helyi és regionális közösségi közlekedésben alkalmazott kedvezményes, úgynevezett kilenceurós bérlet intézményét – mondta Palkovics László szerdán Berlinben.

A technológiai és ipari tárca vezetője Volker Wissing közlekedési és digitális infrastruktúráért felelős német szövetségi miniszterrel folytatott megbeszélése után a közmédiának adott nyilatkozatában az energiahordozók drágulásával kapcsolatban kiemelte: a német kormány bölcs döntéseket hozott, a magyar megoldáshoz hasonlóan korlátozta az üzemanyagok árát, és bevezette a kilenceurós bérlet intézményét, amely hatalmas siker, hatására nagyon sokan térnek át az autóhasználatról a közösségi közlekedésre.

Ezt a megoldást a magyar kormány is megvizsgálja, és hamarosan döntést is hoz az ügyben

– mondta Palkovics László.

A kilenceurós bérletet május végén hagyta jóvá a német törvényhozás felsőháza. Lényege, hogy június elsejétől három hónapig havonta nagyjából 3500 forintos összegért olyan bérletet lehet vásárolni, amely érvényes minden buszra, villamosra, metróra, helyközi és regionális vonatra. Ez magyar viszonylatban is jelentős árcsökkenés lenne, hiszen Budapesten 10 ezer forint körül mozog egy teljes árú havi bérlet.

Palkovics emellett a magyar-német kormányzati együttműködésről szólva aláhúzta, hogy Magyarország és Németország gazdasága és politikája is összefügg, ezért az együttműködés a következő időszakban is nagyon fontos kényszerűség lesz, de ez egy jó fajta kényszerűség.

Rámutatott, hogy Volker Wissinggel folytatott megbeszélése volt az első szakminiszteri szintű tárgyalás az új magyar kormány hivatalba lépése óta. Mint mondta, nagyon sok közös ügy van, hiszen a járműipar és a közlekedés mindkét országban kiemelt iparág, és a magyarországi autógyártás jelentős részben éppen Németországhoz kapcsolódik.

Ismertette: tárgyaltak az ágazatot a közeljövőben meghatározó technológiákról, így az elektromos és a hidrogénalapú meghajtási technológiáról, és a szintetikus üzemanyagok témájáról is. Mindezzel kapcsolatban közös álláspont, hogy nem létezik egyetlen jó irány, hanem több megoldás közül kell választani.

Ezért a magyar és a német kormány egyetért abban, hogy a politikai döntéshozatalban a technológiai semlegesség elvét kell érvényesíteni, vagyis meg kell adni a lehetőséget minden országnak, hogy eldöntse, melyik úton indul el.

Az biztos, hogy a környezeti terhelés és a széndioxid-kibocsátás csökkentése mindegyik megoldásnál fontos szempont, de ne határozzuk meg előre, hogy melyik az egyetlen jó irány

– mondta Palkovics László.