Átfogó felmérést publikált az Európai Bizottság a legnagyobb online platformok álhírellenes gyakorlatáról, miközben küszöbön a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály elfogadása is. A körvonalazódó uniós szabályozás mellett ugyanakkor az is elkerülhetetlen, hogy mi magunk is tegyünk a tudatosabb tartalomfogyasztásért. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) a félretájékoztatással szemben a fogyasztói tudatosság növelését elsődleges céljának tekinti.
Bill Gates szétosztja vagyonát az erről szóló hírt továbbküldők/megosztók között. Emberevő óriáspókok üldözik a katonákat Irakban. Aki elég régóta használ internetet, valószínűleg találkozott már az ezekről szóló lánclevelekkel, közösségimédia-posztokkal. Az álhírek műfaja azóta már szinte önálló iparággá vált és egyre nagyobb tömegben, tudatos stratégiákkal terjesztve ömlenek az internethasználókra.
Az álhírek 5 ismertetőjegye
Mint a legtöbb álhír, a fenti két példa is magán hordja a fake news öt ismertetőjegyét:
- közismert személyből vagy eseményből indul ki (Bill Gates, iraki háború)
- közérdeklődésre tart számot
- erős érzelmeket generál (pénz iránti vágy, pókoktól való félelem.)
- szaknyelvnek maszkírozott stílusban szólal meg,
- látszólag tudományos tekintélyekre hivatkozik.
Ha mindez együtt van, jó eséllyel számos megosztásra, kattintásra, hozzászólásra tarthat számot az adott hír vagy hirdetés. A fenti mechanizmus a Covid alatt ért el (eddigi) csúcsára. Nem csoda, hiszen minden együtt volt, ami termékeny talajt adhat a dezinformációnak: a járvány közös tapasztalata, az információéhség, a kollektív félelem, ráadásul mindezt bezárkózva, az internetet fürkészve éltük át.
Az Unió vizsgálja az óriásvállalatok gyakorlatát
Nem véletlen, hogy épp a járványról szóló félretájékoztatás-dömping lett a témája annak az átfogó uniós felmérésnek, amelynek utolsó fejezetét június 1-jén publikálta az Európai Bizottság. A jelentések azon platformok álhírellenes intézkedéseit vizsgálják, amelyek aláírták a dezinformáció visszaszorítását célzó gyakorlati kódexet. Ezek a cégek: a Google, a Meta, a Microsoft, a Twitter és a TikTok. A kódex eredetileg 2018-ban született meg, de 2021 májusában az Európai Bizottság a továbbfejlesztésére tett javaslatokat, annak érdekében, hogy a platformok erősebb eszközöket kapjanak a dezinformáció elleni küzdelemhez. „A megerősített kódex és az elfogadás előtt álló digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály (DSA) együtt kiszámíthatóbb, szilárdabb keretet nyújt a káros tartalmak elleni fellépéshez” – nyilatkozta Věra Jourová és Thierry Breton uniós biztos.
A platformok moderációs intézkedéseinek március-áprilisi statisztikájából kiderül: a Google csak Magyarországon közel negyvenezer hirdetést távolított el a kódex alapján (globálisan több mint 33 milliót), a Microsoft is több mint 9 millió ilyen hirdetést törölt két hónap alatt. Facebook-tartalomból 78 ezret, Instagram-posztból közel tízezret távolított el a Meta, míg a Twitter 6700 bejegyzést és 527 fiókot függesztett fel. A jelentésekben azonban minden cég hangsúlyozta: a tartalmak, profilok és hirdetések felülvizsgálata csak egy részét képezi a Coviddal kapcsolatos dezinformáció elleni küzdelmükben. Emellett hivatalos, ellenőrzött tájékoztató felületeket hoztak létre, mint például a Microsoft közösségi oldalán, a LinkedInen, együttműködtek tényellenőrző szervezetekkel, mint a Meta, vagy a Team Halo globális egészségügyi kutatócsoporttal, mint a TikTok.
| Moderációs intézkedések (Covid-19 dezinf.) | A március-áprilisi időszakban | Változás január-februárhoz képest |
| Eltávolított hirdetések (EU) | 33 882 679 | +267 048 |
| Ebből: Magyarországra irányuló | 39 946 | +2 704 |
| Meta | ||
| Eltávolított Facebook-tartalmak (EU) | 78 ezer | -124 ezer |
| Eltávolított Instagram-tartalmak (EU) | 9,8 ezer | -14 ezer |
| Microsoft | ||
| Eltávolított hirdetések (EU) | 9 022 800 | +8 200 933 |
| Eltávolított tweetek (globális) | 6 712 | +1 487 |
| Eltávolított hirdetések (promotált tweetek; globális) | 61 | -10 |
| Felfüggesztett Twitter-fiókok (globális) | 527 | -962 |
| TikTok | ||
| Eltávolított Covid-19 videók (EU) | 1 026 | -2 239 |
| Eltávolított félrevezető egészségügyi videók (EU) | 2 203 | -10 131 |
A platformok által a jelentéstételi időszakban végrehajtott Covid-specifikus intézkedések
A csodafegyver mi vagyunk
A hatékony szabályozás és a techcégek önszabályozása mellett felhasználóként is tehetünk az álhírek ellen a tudatos tartalomfogyasztással. Érdemes gyanúval élnünk, ha:
- egy cikk címe a józan észnek ellentmondó állítással akar kattintásra bírni,
- ha láthatóan hamis vagy régi fotót használnak egy friss hírhez,
- ismeretlen, sosem hallott vagy túl általános webcímen elérhető oldalon szerepel a hír,
- helyesírási hibákat, halmozott írásjeleket, magánvéleményeket tartalmaz a szöveg,
- név nélkül, vagy sehol máshol nem szereplő álnévvel jelenik meg a tartalom,
- források nélkül vagy hamis, visszakereshetetlen forrásokkal támasztja alá állításait,
- feltűnően sok, vagy a cikkhez szorosan kapcsolódó hirdetés szerepel az oldalon.
Az álhírek ellen minden lehetséges jogi és technológiai eszközt bevethetünk és be is kell vetnünk. A legnagyobb sikert azonban az jelenti, ha a médiahasználók elég tudatosak ahhoz, hogy akkor is felismerjék a megtévesztő tartalmat, ha az átcsúszik a platformok szűrőjén. Ehhez pedig csak az szükséges, hogy ne sodródjunk az árral, hanem az igazsághoz ragaszkodva, több forrásból, kritikusan tájékozódjunk.
A fentiek miatt sem lehet a tényellenőrzői szerepet kizárólagosan az online platformoknak, vagy a tényellenőri szerepre önmagukat kijelölő szervezeteknek átengedni. A tudásmonopólium ugyanis soha nem vitt előre, bárki is döntött egy állítás valóságtartalmáról. Az NMHH ezért ösztönzi, hogy átlátható, világos, hatékony eljárásrend kerüljön megalkotásra az interneten közzétett tartalmak moderációjára.