BODNÁR ZSOLT

A Cseh Tudományos Akadémia és a brnói Morva Múzeum munkatársai rekonstruálták annak a nőnek az arcát, aki a kora bronzkori úněticei kultúrához tartozott, és a régészek szerint különösen gazdag lehetett, hiszen a kultúrához tartozó sírokban a nőket általában – a férfiakkal ellentétben – dísztelenül temették el, míg ő számos aranyból, bronzból és borostyángyöngyből készült ékszerrel felvértezve feküdt a sírjában.

„Bár nem világos, hogy ki volt a nő, nagyon gazdag lehetett. Az övé talán a leggazdagabb női sír az úněticei kultúra teljes területéről” – mondta a Live Science-nek Michal Ernée, az akadémia régészeti intézetének munkatársa. A nőt öt bronz karkötővel, két arany fülbevalóval és egy több mint 400 borostyángyöngyből álló nyaklánccal temették el, de három bronz varrótűt is találtak a sírjában.

A lengyel határ melletti faluhoz, Mikulovicéhez közeli temetőben végzett radiokarbonos kormeghatározás szerint a nő i. e. 1880 és 1750 között élhetett. A temető 27 sírjában rengeteg kincset, köztük mintegy ezer borostyán tárgyat találtak – a borostyán a Baltikumból származhatott, ami arra utal, hogy a kultúra egy messzire kiterjedő európai kereskedelmi hálózat része volt.

A nő arcképének rekonstrukcióját könnyítette, hogy az ő koponyája maradt fenn a legjobb állapotban, és több olyan csontvázmaradványt is találtak a sírban, amely a DNS-ének elegendő darabját tartalmazta ahhoz, hogy a kutatók rájöjjenek, a nő barna szemű és barna hajú, de világos bőrű volt.

A torzó rekonstrukciójában a Morva Múzeum antropológusa mellett egy cseh szobrászművész vett részt, míg a nő ruhájának és kiegészítőinek újraalkotása is tudományos alapokon zajlott, fém- és textilművészek bevonásával.

A csehek egyébként is jól teljesítenek a régészeti leletek 3D-s ábrázolásában: tavaly nyáron két, több mint 6000 éve élt nő arcát alkották újra, de a középkori uralkodóik rekonstrukciójában is nagy tapasztalattal rendelkeznek.