Miután elpusztult törpeharcsák tucatjairól készült felvételek járták be a közösségi médiát, a Miskolc Televízió múlt héten utánajárt a Mályi-tónál tapasztalt jelenség okának. A napsütéses pénteken vízben s parton is elhullott haltetem fogadott minket.

(Stábunk elsőként a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztályát kereste meg. Tőlük az a tájékoztatás érkezett, hogy a kijelölt fürdőhelyeken kívüli területek vízminőségének vizsgálata nem tartozik hatáskörükbe.)

A helyszínen elsőként a tó partján nyaraló tulajdonosokat kérdeztük, tapasztaltak-e már hasonló halpusztulást. A tizenhat éve Mályiban üdülő Puskás Sándor szerint ez a pusztulás a faj esetében teljesen szokványos: nagyjából hétévente jelentkezik a törpeharcsánál az effajta elhullás.

A törpeharcsa Amerikából származik, körülbelül száz éve van a magyar vizekben nagy mennyiségben. Kedveznek a feltételek a faj szaporodásának, ezért is fordulhat elő esetükben időnként túlszaporodás. Ragadozó hal, fiatal korában férgeket, rovarlárvákat és alsóbbrendű rákokat fogyaszt. Nappal kevésbé mozog, mert ilyenkor a fenéken tartózkodik, éjjel mutatkozik aktívabbnak.

Az Észak-magyarországi Horgász Egyesület hivatásos halőre szerint az invazív halfaj – melynek természetes ellensége nem igazán van – pusztulása nem újkeletű történés, nagyjából negyven-ötven esztendeje fennáll.

– Alkalomadtán a túlszaporodás következtében felüti a fejét egy vírus, és megtizedeli az állományt. Most éppen a törpeharcsáról beszélünk – véleményezte a helyzetet Orosz László, akitől azt is megtudtuk: a horgászoknak nincs mitől tartaniuk, miután az élőn kifogott törpeharcsa nem hordoz betegséget, fogyasztásra tökéletesen alkalmas.

A halvédelmi rendelet szerint tömeges elhullásról akkor beszélhetünk, ha egy héten belül folyamatosan ötven kilogramm/hektáron jelentkezik a pusztulás. A megkérdezett szakember becslései szerint Mályiban méterenként nagyjából tíz haltetem a jellemző.

Ugyancsak az egyesület részéről nyilatkozott nekünk Juhász János. A halászati őr kizárta, hogy vízszennyezésből adódna a halpusztulás, egyúttal rámutatott: sokkal érzékenyebb fajok is vannak a tóban, amiknek – e logika mentén – hamarabb pusztulniuk kellett volna már. Holott a lakossági beszámolók kizárólag a törpeharcsa elhullásáról szólnak – mindezt az ott jártunkkor készített képek is alátámasztani látszanak.