Figyelem! Az alábbi, a cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem az eszakhirnok.com nézeteit tükrözik. Mi a hírt/eseményt közöljük, a kommenteket nem tudjuk befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.
Figyelem! Az alábbi, a cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem az eszakhirnok.com nézeteit tükrözik. Mi a hírt/eseményt közöljük, a kommenteket nem tudjuk befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.
Gondolod, hogy zavarja őket a páncéltörők profitja? Még a civil áldozatok daganatai sem. Olyan jóságosak. Vitaminként tették bele.
„A NATO jugoszláviai bombázasaikor használt szegényített uránlövedékek veszélyességével kapcsolatban összeegyeztethetetlen szakvélemények és politikusi nyilatkozatok jelentek meg. A NATO szakértői szerint a fegyver nem okozhat semmilyen betegséget, míg szerb orvosok szerint a támadásnak kitett körzetek lakosságának 10%-a már megbetegedett. Több nyugati kutató sem fogadja el a NATO érvelését. A NATO-tagállamok politikusai is összekülönböztek, mert az európaiak aggodalmait az USA visszautasítja.”
A sajtójelentésekben elsősorban leukémiáról esik szó és a félelmek az urán sugárzásának hatásával kapcsolatban merülnek fel. Nemzetközi modellszámítások alapján [1] a következőt mondhatjuk: Vegyünk egy katonát, aki 1995-ben 25 éves korában járt Boszniában és 10 alkalommal közvetlenül szegényített urán tartalmú lövedék bevetése után járt a céltárgy közelében és mind a 10 alkalommal szegényített urán port lélegzett be. Amennyiben 2001-ben ennél a katonánál leukémiát mutatnak ki, 1,7% annak a valószínűsége, hogy leukémiáját a Balkánon belélegzett urán okozta. Vagyis a fenti kritériumoknak megfelelő katonák között csak minden 57. leukémiás esetre lehet azt mondani, hogy ez nagy valószínűséggel a belélegzett szegényített urán por miatt alakult ki. (Megjegyzendő, hogy a modellben szereplő katona a nagy mennyiségű nehézfém hatására kialakuló mérgezés következtében még 1995-ben nagy valószínűséggel meghalt volna.)
Ha a katona először 1999-ben, a koszovói válság idején került bevetésre a Balkánon, annak a valószínűsége, hogy a 2001-ben kimutatott leukémiája a szegényített urán miatt alakult ki, gyakorlatilag nulla, hiszen a leukémia lappangási ideje 2 év.
Befejezés
Remélem, hogy rövid összefoglaló anyagommal hozzájárulhatok a kérdéskör tisztázásához. Az anyagból kitűnik, hogy azokat a megbetegedéseket, amelyeket az elmúlt hetekben a Balkán-szindrómával összefüggésben említettek, nagy valószínűséggel nem okozhatta a szegényített urán tartalmú lövedékek alkalmazása. A Balkánon élő lakosság megbetegedéseiről nem is érkeztek híradások. Ezért aztán jogosan vetődik fel a kérdés, ha az egyes katonák megbetegedését közös ok okozta, mi lehetett az? Erre a kérdésre csak a részletes vizsgálatok adhatnak megfelelő választ.
2001. január 11.
Dr. Aszódi Attila
„A Szarajevó környéki Hadzici község 4000 lakosából állítólag 400-an szenvednek daganatos betegségekben, és mindannyian az 1994-es bombázás után betegedtek meg. Hadzicire különösen sok uránlövedéket dobtak, mert a településen tankgyár működött, és ezeket a lövedékeket kimondottan tankok rombolására fejlesztették ki. Az ott lakók nagy része a tankgyárban dolgozott, és a támadások után a lövedékek hüvelyéből használati tárgyakat készítettek”
Tudjuk, hogy csak „tesco gazdaságos”
A szegényített urán lövedékek működése és hatása
Készítette:
Dr. Aszódi Attila, egyetemi docens
a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
Nukleáris Technikai Intézet
Oktatóreaktor Nagylaboratórium vezetője
Miért kezdte el alkalmazni a hadsereg a szegényített uránt?
Szegényített urán az üzemanyag dúsítási eljárás melléktermékeként az elmúlt 50 évben nagy mennyiségben halmozódott fel a világban. A becslések szerint egyedül az USA-ban kb. 700 000 t szegényített urán áll rendelkezésre. Mivel viszonylag kevés egyéb célra használják, nagy mennyiségben és gyakorlatilag ingyen áll a nagy államok rendelkezésére. A hadsereg valószínűleg olcsósága, és a rendelkezésre álló készletek nagysága miatt kezdte el alkalmazni.
Hagyományos fegyverekben az urán alkalmazásának jelentősége abban áll, hogy a természetes anyagok közül az egyik legnagyobb sűrűségű fémről van szó. Míg a közismerten „nehéz” ólom sűrűsége csak 11,3 kg/dm3, a fémurán sűrűsége 19,1 kg/dm3. A természetben van még néhány, hasonlóan nagy sűrűségű anyag (arany és volfrám 19,3 kg/dm3, platina 21,4 kg/dm3), ezek ára azonban nagyságrendekkel magasabb a szegényített urán áránál.”
Te honnan tudod ott voltál? És, ha elmenekültek belőle talán a támadás előtt, mert ügyesek voltak a ruszkik, na akkor mivan?????????????????????????????????????????
Teccettek volna otthon maradni, nem az ukrán nőket erőszakolgatni. Lehet, hogy ez a bennégés is kevés tisztítótűznek . Én direkt beletennék szénné égettnek gyártott műcsontvázakat is, acél sisakkal , rajta a Zé betű .