A nyugati politikai és társadalmi modell sikeressége, így vonzereje tagadhatatlan: hosszú távon nem az autokráciáknak áll a zászló, mondja a Szegedi Tudományegyetem történészprofesszora. Az orosz politikai vezetés a nyugati civilizációt jellemző szabadságjogokkal, demokratikus intézményekkel kíván leszámolni. Az Európai Unió nélkül az európai nemzetállamok globálisan sokkal kevesebb befolyással rendelkeznének. A globalizációból azok az országok profitálnak leginkább, amelyeknek hatékony gazdasági intézményrendszerük van, ahol a politikai vezetés nem korrupt, ahol az emberek nyitottak, befogadók. Számvetés a globalizációról egy kis kitérővel a felsőoktatásért felelős új miniszter tudományos beköszönésére is.
Az orosz agresszió miatti nyugati szankciók – a SWIFT-rendszertől való lekapcsolástól a kereskedelmi és beutazási tilalmakig – az ország globalizációból való kizárását célozzák. Lehetséges-e kikapcsolni egy országot a globalizációból? Hiszen vannak alternatív kereskedelmi útvonalak, másrészt egy akkora ország sikeresen újraindíthatja az önellátást, az autarkiát is.
Teljesen nem lehet elzárni Oroszországot a globális gazdaságtól. A globalizációt nem úgy kell elképzelnünk, hogy az vagy van, vagy nincs, hanem fokozatai vannak. Így lehet, hogy egy-egy ország globalizálódási foka mérséklődik. Ez következik be Oroszország esetében is, de arról nincs szó, hogy teljesen elhagyná a globális kereskedelmi rendszert, hiszen például az eddig Európába érkező olaj jelentős részének ezután is piacokat fog találni. Már most Indiában adja el egy részét, egyébként jóval olcsóbban, mint ahogy Európában tudná.
Oroszországnak ez mindenképpen hátrányt jelent, de ha Indiával kereskedik, az ugyanúgy a globalizáció, a globális kereskedelmi kapcsolatok része, mintha Európával tenné. Vagyis Oroszországnak mérséklődik a globalizálódási foka, de a globális termékláncokban való részvétele nem szűnik meg teljesen.
Oroszország egyébként kis szereplője a világkereskedelemnek: bruttó hazai terméke a világ GDP-jének két százalékát adja, a világkereskedelemben pedig még ennél is kisebb az aránya: 1,7 százalék. Az, hogy Oroszország kevésbé vesz részt a kereskedelemben, önmagában még alig csökkenti a globalizáció előrehaladásának ütemét. Rövid távon persze lehetnek ebből adódó sokkhatások, de az ország lényegében csak nyersanyagexportra képes, már a közepes technológiaigényű termékekkel sem versenyképes. Gondoljunk csak arra, hogy milyen orosz termékekkel találkozunk az üzletekben. Húsz éve még jelen voltak az olcsó és mérsékelt műszaki színvonalú Lada gépkocsik Magyarországon, ma már ezekkel is alig találkozunk. Oroszország saját magát zárja ki a világkereskedelemből a nem provokált és a saját maga által is aláírt, Ukrajna határait garantáló nemzetközi egyezmény felrúgásával. Mások csak reagálnak az agresszióra: ezzel próbálják megakadályozni, hogy Oroszország újabb háborúkat indítson.
A globalizáció szükségszerűen egy rendszer? Vagy több is működhet belőle, amelyek lazán kapcsolódhatnak egymáshoz, de alapvetően más-más rendszerek cirkuláltatják a termékeket, az embereket?https://www.szabadeuropa.hu/a/embereletekben-lesz-merheto-a-hatrany-tomka-bela-globalizaciokutato-az-orosz-agressziorol-magyarorszagrol-es-a-globalizacio-nyerteseirol/31906529.html
ja,ja
autokrácia az, amit mi annak nevezünk
az autokráciák a demokrácia exportunk célterületei
egy új jelcin az egy új demokrácia
ITT A SZABAD EURÓPA RÁDIÓ, A 19, 25, 31, 41, 49-ES RÖVID HULLÁMHOSSZON…
a fellazítás politikája
Hááát, ha a búvárszivattyújukra és a rakéta porszívójukra gondolok azok tényleg nem akartak az istennek sem tönkre menni. Nem is voltak versenyképesek.
Nem beszélve a kombimált fogójukról.
Az sem akart kicsorbulni az internacionalista drótvágás közben.
„a saját maga által is aláírt, Ukrajna határait garantáló nemzetközi egyezmény felrúgásával…”
Basszus! Feljebb áll az a farkas….
Euromaidan mozgalom tüntetéseiből forradalmi hangulat alakult ki. Csak úgy, spontán, USA nélkül.???
Idézet egy Tomka úrnak címzett válaszból:
„És akkor van még leveledben egy témakör, a külföldi tulajdon, a multik jelenléte és Orbán politikája e téren. Nem a külföldi tőkével, nem a tőke szabad mozgásával van bajom, hanem annak aránytalan mértékével és a hozzá fűzött hülyítéssel. Megismétlem: a szolgáltató ágazat (áram,víz, gáz, csatorna) „privatizációját” nálunk javarészt nyugati állami cégek vitték véghez, azaz kiszolgáltattuk magunkat ezeknek az erős államoknak.
Vitatod, hogy kapcsolat lenne a kormányok, a multik és az Európai Parlament képviselői között. Erről nekem Habsburg Ottó jut eszembe, aki az egységes Európa gondolatának egyik legjelesebb képviselője volt. Nálam kávézva mondta: „Tudja, amikor még fiatal képviselő voltam, azt hittem, hogy a politika fele részben a pénzről szól. Később rájöttem, hogy egészen.” (Nagyapám mint német nyelvű legitimista újságíró, a Handelsblatt kolumnistája és Ottó leveleztek egymással, innen a kapcsolat. Mellesleg én készítettem vele az első interjút a rendszerváltás hajnalán. Ezt azoknak a kommentelőknek, akik máris a klaviatúrához kapnak…)
Ami tehát gond: 1998-ra a hazai termelőeszközök nyolcvan százaléka külföldi tulajdonba került. Ez a négyötöd fekete afrikai tempó, gyarmati jellegű kiszolgáltatottságot jelent. De miután 1989-ben Mark Palmer közölte a hatalomra készülő MDF elnökségével, hogy Antall József lesz a jövendő miniszterelnök, ez az elosztási kérdés is eldöntetett. Ennek igen káros következménye lett a feldolgozóipar (élelmiszer és textil) leépítése, ami a mezőgazdasági árutermelést is jó időre padlóra tette. Jó dolog a szabad kereskedelem, de ne legyen már természetes, hogy épp a Kárpát-medencében a kereskedelemben hátrányban van a hazai termék a külföldivel szemben. Spanyol paradicsom, kínai meggy, lengyel burgonya fölénye az itt termelt kárára. Miért jobb, erőteljesebb, kifizetődőbb az ottani szubvenció, mint az itteni?
Miért megyünk bele a szőlő kivágásába pénzért, ahelyett, hogy a területeinket növelnénk?
És főleg: miért baj, hogy Orbán Viktor nemzeti érdekeket képviselve egy Európa-komform tulajdonosi szerkezet felé mozdítja el Magyarországot?”
https://szegedma.hu/2015/09/dlusztus-imre-valasz-tomka-bela-professzor-urnak
Bezony, bezony, mi is a nyugati civilizációt jellemző szabadságjogokat, demokratikus intézményeket kívánjuk!
http://img-9gag-fun.9cache.com/photo/aGd1nNz_460s.jpg