A nyár egyik legmeglepőbb, illetve sok szempontból legszórakoztatóbb híre, hogy kb. 70 év kihagyás után megint lesznek Magyarországon főispánok: tudniillik ezentúl hivatalosan így fogják nevezni a kormánymegbízottakat, ha elfogadják az erről szóló javaslatot. Bár vélhetően a hagyományos méltóságos úr/asszony megszólítás nem jár majd nekik, és nyilvános szerepléseik alkalmával nem kell hetykére pedert bajusszal, kócsagtollas süveggel a fejükön, prémgalléros bársonymentében parádézniuk, ami igen sajnálatos, hisz áramvonalas, szűk zakóban, pufi sikermellényben vagy kosztümben főispánkodni, valamint az ezeréves magyar államiságot képviselni elég illúzióromboló, és inkább a paródia felé viszi el ezt a dolgot.
Pedig a főispáni rang szimbolikus visszaállítása tulajdonképpen nem is olyan borzalmas ötlet: egyrészt nem kerül semmibe (jó, valamennyibe biztos kerül, de ettől nem fogunk csődbe menni), hisz ez csak egy név, másrészt vicces (nyilván nem annyira, mint a monarchia idejéből származó nagyméltóságú valóságos belső titkos tanácsosi cím, de azért eléggé vicces), harmadrészt meghttps://nlc.hu/szabadido/20220623/magyarorszag-elso-noi-foispanja-berki-mihalyne/
Főexellenciás Nagyméltóságú Tekintetes Urunk királlyá koronázásáig az általa elrendelt szabályokat és parancsait köteles minden honi és külhoni személy betartatni kivéve a Gyevi Bírót! Ennek ellenőrzését a vármegyék ispánjai ill. a rendelet betartásáért felelős pandúrok hatáskörébe helyezteti.