Néhány beavatkozástípusnál még a hivatalos várólisták szerint is hónapokat, sőt egyes esetekben éveket kénytelenek várni a betegek. Ennek Rékassy szerint egyrészt az az oka, hogy a koronavírus-járvány miatt teljesen felborultak a betegutak: a páciensek csak kóvályognak a rendszerben, így azok, akik megengedhetik maguknak, kiszolgáltatottságukban magánellátóhoz fordulnak, ami tovább növeli a társadalmi esélyegyenlőtlenséget.
Az egészségügyi közgazdász szerint a szereplők nem motiváltak abban, hogy megváltozzon a helyzet. Rékassy elmondta, a kórházak még mindig fix finanszírozást kapnak, tehát a covid előtt, 2019 márciusában mért teljesítményükhöz igazított pénz most is eljut hozzájuk:
„Mivel az orvos fix fizetést kap, nem motivált abban, hogy többet dolgozzon, mint amennyit muszáj, és ott vannak még a milliárdos magánklinika-befektetők is, akik mindent megtesznek azért, hogy elcsábítsák az orvost a betegeivel együtt”.
25 ezer ápoló hiányzik a rendszerből, és a szakdolgozói hiány a legszűkebb keresztmetszet
Rékassy szerint további probléma, hogy 25 ezer ápoló hiányzik az állami egészségügyi rendszerből. „Az orvosellátottság nem olyan rossz, csak egyenetlen és öregedő. Például, ha megfelelő lenne a szabályozás és motivációs rendszer, és csak az mehetne el a szülészet terén magánba dolgozni, aki állami ellátásban is dolgozik, vagy az orvosok is érdekeltek lennének a hatékony betegellátásban, és vonzó lenne a háziorvosi szakma a fiatalok számára, sokkal jobb lehetne a helyzet.”
A szakember szerint jelenleg a szakdolgozói hiány a legszűkebb keresztmetszet, de a rendelkezésre álló eszközökről is lesújtó képet festett. „Műtétek maradnak el, mert nincs elég műtősnő, nincs megfelelő műtői felszerelés vagy olyan egyszerű ok miatt, mert nincs vagy nem működik a légkondi a műtőben.”
Az utóbbi években az állami rendszerrel párhuzamosan kiépülő magánegészségügyről Rékassy azt mondta, a teljesítménybérezés, jobban szervezett körülmények, egyszerűbb esetek vagy a betegekre fordítható több idő miatt jelenleg sok helyen vonzóbb ott dolgozni, mint az állami egészségügyben, viszont vannak olyan szakmák, ahol a magánellátás soha nem lehet és nem is lesz működőképes – ilyen a traumatológia, az onkológia vagy a speciális sebészetek. Hozzátette még, hogy a magánellátás nem is lehet megoldás a társadalom problémáira.
Ha szeretnénk javítani a közfinanszírozott egészségügyi ellátás hatékonyságán, meg kell teremteni azt a motivációs rendszert, ami az intézményeket és az orvosokat is érdekeltté teszi a jobb ellátásban, a hatékonyabb működésben. „Ez ma hiányzik, és ma még stratégiát se látunk ennek a megoldására” – jegyezte meg Rékassy, aki szerint az igény növekedése miatt a magánellátás további bővülése várható.
„Annak ellenére, hogy Magyarországon az állam aránytalanul keveset költ egészségügyre, azt sem hatékonyan teszi. Az egészségügy igen szétesett, a lakosság egészségi állapota az ország fejlettségéhez képest sokkal rosszabb. A jövő szempontjából a legvalószínűbb szcenárió, hogy az állam, ahogy eddig sem értette, most sem fogja tudni megérteni az egészségügy komplex, bonyolult rendszerét, és lényeges változtatásokat nem várhatunk” – mondta az egészségügyi közgazdász.https://mail.google.com/mail/u/1/#inbox/FMfcgzGpGdjMzVTWsJGdKMSklZsMqTlb