A víziközmű cégek dolgozóinak jövedelme 2012-ben még 1,1 százalékkal haladta meg az ipari munkavállalók átlagbérét, most viszont 7,5 százalékkal elmarad attól. Még ennél is nagyobb bérfeszültséget okoz, hogy a villany-, gáz- és hőszolgáltatóknál havonta több mint 200 ezer forinttal magasabb a nettó átlagbér: ez tavaly 418 ezer volt az energiaszektorban, 214 ezer a vizeseknél. A két ágazatban az elvárt szakmai felkészültség, az elvégzendő munka, a fizikai megterhelés, az időjárásnak való kitettség, a balesetveszély nagyon hasonló, így az energiaszektor könnyedén átcsalhatja magához az alulfizetett víziközmű dolgozókat.
Veszélyesen elöregedő hálózat
Mindeközben nem kevesebb, hanem inkább több dolgozó kellene, mivel égető szükség lenne a vízvezetékek cseréjére. A magyarországi ivóvízhálózat hossza 92 446 kilométer. A hálózat harmada azbesztcement, ezeket főképp az 1960-as és 70-es években fektették. Az eternitcsövek tervezett élettartama maximum 50 év, így ezek a vezetékek már nem bírják sokáig. A PVC csöveket 1970 és 1990 között fektették, ezeket 30-40 évre tervezték. A következő 20 évben a legóvatosabb becslés szerint is 40 ezer kilométer cső cseréje elkerülhetetlen. Vagyis évente 2000 kilométernyi hálózat megújítása lenne indokolt, ezzel szemben jelenleg évi 350 kilométer cső cseréjére nyújt pénzügyi fedezetet a cégek bevétele.
Az elmúlt évek elmaradt amortizációs munkáinak következménye, hogy tavaly több mint dupla annyi csőtörést kellett elhárítani, mint öt évvel korábban. 2012-ben kilométerenként 0,61 eset történt, 2017-ben már 1,34. A köztes években a hibaszám-növekedés folyamatos volt, tehát nem kiugró adat a tavalyi. Szerepel az anyagban, hogy a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) felmérése a hálózat 56 százalékát túlnyomóan kockázatos, míg 30 százalékát kockázatos állapotúnak minősíti. A szennyvízrendszer állaga jobb, mivel annak nagyobb részét az elmúlt 30 évben építették ki, ám a felújítás lassúsága itt is rohamosan rontja a hálózat biztonságát. Ezt bizonyítja, hogy a szennyvízcsövek meghibásodási esetszáma 2012 és 2017 között 41 százalékkal nőtt.
Ennyiből ezt lehet
A tanulmány szerint az előbbi helyzet egyértelműen annak a következménye, hogy a vízműcégek alacsony áron szolgáltatnak, s nem marad pénzük a hálózat felújítására. Ismert, hogy a kormány 2012-ben befagyasztotta a vízdíjakat, majd 2013-ban az ágazatot is elérte a rezsicsökkentés, ami 10 százalékkal mérsékelte a lakosság befizetését. Azóta nem változott az vízdíj, miközben a szolgáltató cégek számára – az infláció miatt – minden beszerzés drágult. Ráadásul a működtetett hálózat nagysága után 2013 óta közműadót kell fizetnie a cégeknek, ennek éves összege 14,1 milliárd forint. Ha mindezeket figyelembe vesszük, akkor a lakossági vízdíjnak tavaly 71,2 százalékkal kellett volna meghaladnia a 2012-es, vagyis a rezsicsökkentés előtti szintet.
Az önköltség alatti áron szolgáltató, s emiatt veszteséggel gazdálkodó cégek döntő többsége ellen már rég felszámolás indult volna, ha az állam nem biztosítana számukra központi támogatást – ez tavaly 36,2 milliárd forint volt. Ám ez csak a működésre elég, arra már az állam nem biztosít fedezetet, hogy a cégek felújítsák a hálózatukat és berendezéseiket.https://atlatszo.hu/kozpenz/2018/11/27/onkoltseg-alatt-kapjuk-a-vizet-a-rezsicsokkentes-a-vizszolgaltatas-osszeomlasahoz-vezethet/?fbclid=IwAR3coRRs20yvn_XgOa_11XJ067qTgECAEoORl9DjcVZ8Tgmyms0h7gUajK8
A sok idióta bedől a fidesz rezsicsökkentős maszlagának, mert képtelenek összevetni a vízdíjat az élelmiszerek árával. én szívesen fizetnék 3-5-szörös vízdíjat, ha a másfélszeres áru élelmiszereket fagyasztották volna be tavalyi árfolyamra. Úgy látszik, a barackfák sem teremnek az orosz-ukrán háború miatt.