Gulyás Gergely kormányinfón elhangzott mondatát véssük mélyen az emlékeinkbe. A magyar kormány EU-val kapcsolatos kommunikációjában szokatlan kijelentésről van szó: nem a Bizottság fogadta el a magyar érveket, és nem is kompromisszum született a felek között – persze, ezt egyelőre remélhetjük inkább –, hanem Orbán Viktor fekete báránnyá avanzsált vezetése hódolt be a brüsszeli akaratnak, alárendelve a „szuverenitást” az EU-pénzeknek.

A helyreállítási alap pénzei körüli, szokatlanul hosszú alkudozással kapcsolatban azonban nem is ez a legnagyobb meglepetés: a kormány az utolsó pillanatig igyekezett azt láttatni, hogy a források visszatartásának hátterében a „gyermekvédelmi törvény” uniós elutasítása áll. A kiszivárgott anyagok, bizottsági nyilatkozatok által sokszor cáfolt állításnál annyira beakadt a kommunikációs lemezjátszó tűje, hogy mindössze egy napja még egy kormánytaggal, Navracsics Tiborral is szembement a Kormányzati Tájékoztatási Központ. Igaz, ekkor már csak azt állították, hogy az ügyben eljárás folyik (amely valóban megindult), azt nem, hogy a két dolognak köze lenne egymáshoz.

Ezt erősítette meg aztán a kormányinfón a Miniszterelnökséget vezető miniszter is, felsorolva (a törvény említése nélkül), mi is kellhet ahhoz, hogy az Európai Bizottság Magyarország rendelkezésére merjen bocsátani 5800 milliárd eurót.