Egyre többen vannak meggyőződve arról, hogy amikor a viharfelhők közeledtével beindítják a talajgenerátorokat országszerte, majd 2–3 kilométer magasra lövik a felhőkbe az ezüst-jodidot, akkor ennek hatására a Dunántúlon esik az eső, de a felhők csapadék nélkül érkeznek az Alföldre. A faék egyszerűségű logika finomított változatával is találkoztunk: kezeljék a berendezéseket szakképzettek, akiknek el is kell később számolniuk a talajgenerátorok működtetésével. Jelenleg vagy automata rendszer indítja be a berendezéseket, vagy egy szakképzetlen munkás, aki a meteorológiai szolgálattól kapott vészjelző SMS után, a feltételezések szerint azonnal, a vihar megérkezése előtt órákkal bekapcsolja a szerkezetet. Szakértők már többször is cáfolták az előbbi elméleteket, de többeknek a meggyőződése, hogy pont a berendezések négy évvel ezelőtti telepítése óta vált élesen ketté az ország dunántúli és keleti része a csapadék vonatkozásában.
A jégkármérséklő talajgenerátorokat 2 milliárd forintból telepítette az országban 986 helyre a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, a működési átlagosan, függően attól, hogy milyen intenzitással használják, másfél milliárd forintba kerül. A működtetés forrása a gazdák befizette agrár-kárenyhítési alap, ebből kell kifizetni a benyújtott károk utáni enyhítést is. Most június végéig az aszály miatt már 230 ezer hektárra nyújtottak be igényt. Tehát az alapot a gazdák fizetik be a területük nagysága, a termesztett növények fajtája szerint, így sem az aszálykárok utáni kártérítésnek, sem a jégkármérséklő berendezés működtetésének nem a költségvetés a forrása. Így akár alappal is kérhetik a rendszer leállítását, függetlenül attól, hogy a rendszer működtetése miatt, vagy sem, éri a keleti megyék gazdálkodóit kár a csapadék hiánya miatt.https://hvg.hu/gazdasag/20220706_Nekimentek_a_gazdak_az_agrarkamaranak#utm_source=hvg_gazdasag&utm_medium=email&utm_campaign=newsletter2022_07_08&type-id=HvgEconomy&user-id=C537252B#utm_content=normal
Egy analfabéta paraszt honnan tudná, hogy mit jelent a „jégkármentesítés”?