| Kedves Olvasó!
Hahó, van itthon valaki? Jó napot, jó napot, hoztunk egy főpapot! Egy főpapot?? Bocsánat, nem is egyet, rögtön kettőt. A 21. század délelőttjén végül is már alapelvárás, hogy két főpap is legyen a háznál, például be lehet őket fogni ablakmosásra, s nem kell többet az indiai boltba menni füstölőért sem. Mert barátunk, a Magyar Narancs 27. heti nyomtatott kiadása ezt is megoldotta. Mert a Magyar Narancs az ön legjobb barátja! |
|
|
A borítón szereplő Ferenc és Kirill viselt dolgairól, különösen az ukrajnai háború ügyében tanúsított magaviseletükről ír Mártonffy Marcell, a neves teológus és irodalomtörténész. Vajon mit tesz, illetve mit tehetne Ferenc pápa az orosz agresszió ellen? Ez annál is izgalmasabb, mert azt elég jól tudja a világ, hogy Kirill mit művel. |
|
|
| De nem csupán a címlapunkon és a publicisztikai rovatunkban üti fel a fejét a klérus, már a vezércikkben is ott figyel egy csuhás, mely máskor esetleg pejoráló kifejezés most csupán szikár tényleírás, szerzetesről lévén szó. Nem is akármilyen csuhás, a világ összmagyarságának emblematikus főszerzetese ő, Csaba testvér. Tudniillik Böjte, aki most az egyik és másik gyerekotthonában elkövetett bántalmazás- és erőszaksorozat kapcsán került érdeklődésünk homlokterébe. Lehet-e láthatatlanul gyerekeket kínozni tíz éven át? Csaba testvér és főmunkatársai szerint csak úgy lehet, mert ők ugyan a világon semmiről sem tudtak. |
|
| A tudatlanság elleni harc döntő fontosságú terepe viszont a sajtó, úgyhogy lapozzunk tovább. Teczár Szilárd kollégánk Ujhelyi István EP-képviselőt faggatta arról, hogy milyen esélyei vannak hazánk kormányának az uniós források megcsapolására. Semennyi – jelenti Ujhelyi a helyszínről, s ez vészesen egybecseng azzal, amit kiváló publicisztikai írásában az egykor pénzügyminiszter, László Csaba állít. Uniós pénz nincs, ezért és nem másért hullik a forint a mélyek mélyére, ezért nő az államadósság kamata, ezért érnek az árak az égig. Lesz itt akkora córesz, hogy csak győzzük túlélni. Ujhelyi egyébként dicső emlékű pártja és az ellenzék jövőjéről is kapott kérdéseket, s el épp nem futott előlük – de hogy ez irányú elképzelései mennyire életképesek, azt csak a jövő dönti el (már ha szorult belé egy kis jóindulat). |
|
Teczár Szilárd, újságíró
Elsősorban a magyar és az európai politika érdekli, szabadidejében könyvkritikákat ír.
Cikkei elérhetők itt.
|
|
|
| Most kéne azt mondanunk, hogy következő cikkünk a kórházakból elszivárgó egészségügyi szakdolgozókról szól avatott szakújságírónk, Fülöp Zsófia tollából! De nem mondjuk ezt, Zsófi cikke ugyanis nem a következő, hanem az utána következő, elébb megmerítkezünk kicsinyt a Mathias Corvinus Collegium esztelen felhizlalásának meseszép történetében, Bod Tamás és Fazekas Zsuzsanna kalauzolásával. Annyi ott a lóvé, hogy még a csodaköltő Ákos pásztorolására is futja belőle! Ingatlanokból Debrecenben, Miskolcon, Szegeden és Békéscsabán vásároltak eddig be, de édes Erdélyország is a látószögükbe került, Aradon (jó, hogy mondod, Partium az), Csíkszeredában, Kolozsváron, Marosvásárhelyen, Nagyváradon, Sepsiszentgyörgyön, Szatmárnémetiben, Székelyudvarhelyen, Beregszászon (ez meg rögtön Ukrajna, bocs, Kárpátalja) működnek nagy lendülettel. |
|
| Akkor talán itt is lenne az ideje egy kis lazításnak! Nos, hol lehet a leglazábban lazulni, kérdezzük a lazaság professzorát, Bakos András kollégánkat, aki rögtön fel is tárja a vonatkozó tényeket, melyek szerint nem máshol, mint Szegeden, a Tisza partján, s nem kell hozzá más, csak hogy lépcső legyen meg valami rendes pia. Figyelem, a hangsúly a rendesen van. Innen meg már csak úgy dől a kalcsör. |
|
Interjút ád lapunknak és a figyelmesen pislogó Krusovszky Dénesnek Szőcs Petra, mondhatni alanyi jogon, hisz’ ő egy költő, már-már reneszánsz költő, hiszen filmrendező is, s ilyenként nem szokta alább adni a híres velencei Mostránál. Götz Eszter a szabadkőművesek nyomába vetette magát a szentendrei skanzenben Arapovics Mária útmutatásai szerint, mi pedig megígérjük itt a mi drága olvasóinknak, hogy a szabad hidegburkolók, a szabad szobafestők és a szabad tetőfedők is hamarosan horgunkra akadnak, mint a múlt héten Púpos, az überponty.
|
|
Czenkli Dorka a magyar független színházak két ördögfiókájával, a k2 vezéregyéniségeivel beszélgetett, miről, miről? Hát a szakításukról és a jövő lehetőségeiről. De legyünk inkább optimisták! S legyenek optimisták önök is, mert jelen időkben az a legnagyobb mutatvány, Gondoljanak például arra, hogy amit itt elmondtunk, az csak a heti Magyar Narancs fele, s ott van még az online is. Ugye, mindjárt jobb a kedvünk! Aztán a jövő csütörtökig csak csupa jót halljunk egymás felől! |
|
HÍR, HÍR, HÍR
A Sorköz új, Olvasni muszáj sorozatában megmutatjuk: a Narancs szerzői nemcsak írnak, olvasnak is a maguk örömére. Olvasnak és újraolvasnak régi és újabb klasszikusokat, méltán és méltatlanul elsüllyedt szerzőket, elfelejtett, a polc mögé csúszott könyveket és korábbi korok sztárkönyveit, véletlenszerűen vagy valami különös összejátszás révén elibük sodródott műveket. És élvezik!
A sorozat első részében Krusovszky Dénes Tandori Dezső Felplusztulás, leplusztulás című utolsó kötetét olvassa, míg a pénteken megjelenő második részben Teczár Szilárd ír Carrère A bajusz című regényéről.
|
|
|
|
Legfontosabb cikkeink a múlt hétről
|
|
Könyv, zene, kiállítás, film, színház – a Narancs heti kulturális kínálata:
KÖNYV
Vágvölgyi B. András: Greed
A mű nagyjából azt igyekszik felvázolni, hogy milyen környezeti hatások, s milyen emberek kellettek ahhoz, hogy kialakuljon a napjaink politikai és társadalmi tehetetlensége: egyfajta posztmodern bestiárium, időnként az olvasó pedig abban reménykedik, hogy a szerző legalább egy kicsit túloz. Kritikánk a könyvről itt olvasható!
KIÁLLÍTÁS
Alter ego – Lakner László retrospektív tárlata
A debreceni MODEM kiállításának mértéktartó és jól olvasható kísérőszövegei nem csak a művész életművébe vezetnek be, de támpontokat adnak a 20. század második felének magyar képzőművészete, illetve az egyetemes modern művészet megértéséhez is. Lakner esetében ez a széles spektrumú kontextualizálás aligha kerülhető meg, hiszen az életmű elképesztően széles és gazdag. Olvassák el Krusovszky Dénes írását a kiállításról itt!
KÖNYV
Yishai Sarid: Az emlékezés szörnye
Az izraeli Yishai Sarid regényének történész-idegenvezető elbeszélője a haláltáborokban kalauzolja a látogatókat, a regényben leírja minden fontosnak tartott emlékét, gondolatát, érzését, tettét, ami ehhez a munkához köti. Az igazi őrület viszont ebben a regényben is azoktól ered, akik nem egyszerűen megismerni akarják a múltat, hanem kezdeni is akarnak vele valamit. Bakos András kritikája a regényről itt!
|
|
|
|
Jobb ma két ablakmosó pap, mint egy (segghülye) seggmosó Bidé?