Képzeljük el azt, hogy az autópályákon mostantól 130 helyett 110 kilométer/óra lenne a sebességkorlátozás. Alig érzékelhető, könnyen kommunikálható változás, amit (többnyire) könnyű betartani és betartatni is. Mégis körülbelül 15 százalékos benzinmegtakarítással járna, ami a továbbra is veszélyt jelentő üzemanyaghiányban nem elhanyagolható többletet jelentene országosan.
Vagy képzeljük el azt, hogy hajnal 2 és 3 óra között egyszerűen kikapcsol a fűtés a lakásunkban – igen, a téli hónapokban is, és mindenki más lakásában is az országban. Valószínűleg semmit sem érzékelnénk belőle, hiszen az esetek túlnyomó többségében ilyenkor alszunk. De országos szinten szemmel látható százaléknyi energiamegtakarítást jelentene.
Ennél sokkal nagyívűbb szakpolitikai javaslatokat is tartalmaz az Egyensúly Intézet új kiadványa, hogy 2050-re valóban elérjük a klímasemlegességet. Új kutatásukban az energiaszektor, az ipar és a közlekedés fenntarthatóságával foglalkoztak, a bemutatást követő sajtóeseményen pedig arra is kitértek a kutatáson dolgozó szakértők, hogy a lakossági felhasználásban milyen változások lennének szükségesek a fenntarthatóbb jövőért.
Mindent meg kell tennünk, hogy az oroszokkal kib@sszunk, még ha bele is döglünk, mindent meg kell tenni, hogy a túlszaporodó niggerek és hasonlóan értelmes és hasznos kétlábú élőlények esztelen túlszaporodását szponzoráljuk, még ha mi is visszamegyünk a csiszolt kőkorszakba, mindent meg kell tennünk, hogy a „fejlődésnek” hazudott, túlbonyolított ipari termelés/termékváltozást mi fizessük, különben szegények kénytelenek lesznek néhány ezermilliárd dolcsival beérni.