Baldauf Csaba, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke szerint a járvány miatt két évig veszteséges vagy minimálisan nyereséges szálláshelyek most abban a helyzetben találják magukat, hogy úgy kell megpróbálniuk a költségeket az árakba beépíteni, hogy már érezhető, hogy a lakosság árérzékenysége növekszik.
Ezen a nyáron például már lehet tapasztalni, hogy a vendégek a szállodák felől az olcsóbb árfekvésű apartmanok, magánszálláshelyek felé vándorolnak át
– mondta.
Ez a Központi Statisztikai Hivatal vendégforgalomra vonatkozó adatai alapján egyelőre még nem látszik, hiszen a folyamatok csak májusig lekövethetőek, ugyanakkor az alábbi ábra alapján, ahol a vendégek számának alkulását a járvány előtti csúcshónaphoz, 2019 augusztusához viszonyítottuk, több érdekes trend is leolvasható a különféle magyar szálláshelyek forgalmának alakulásáról.
A Flourish chartA leglátványosabb egyértelműen a külföldi turisták visszatérése, és habár a szállodák körében járt 2019 csúcsához képest a legközelebb a külföldiek száma, 2021 májusához képest a közösségi szálláshelyek (a hostelek) és a kempingek körében volt a legnagyobb forgalomnövekedés. Ehhez az is hozzájárulhatott, hogy a járványügyi korlátozások lazulásával elsőként inkább a járványtól kevésbé tartó, fiatalabb hátizsákos turisták indulhattak útnak.
Schumicky Balázs, a Magyar Apartmankiadók Egyesületének (MAKE) elnöke szerint beigazolódott az a tavalyi várakozás, hogy a járványügyi szigorítások lazításából a kisebb méretükből következően dinamikusabb, és járványügyi szempontból nagyobb védettséget biztosító (nincs például recepció, étterem) apartmanok profitálhatnak a közösségi szálláshelyekkel, hotelekkel szemben, bár szerinte ez az előny mostanra már eltűnt.
A növekvő forgalom a járvány alatt nem üzemelő apartmanokat is arra ösztönözte, hogy térjenek vissza a piacra. A februári mélypont óta lassú emelkedés tapasztalható az elérhető lakások számában, azonban a kapacitás még így is messze elmarad a járvány előtti csúcstól.
Ahogy a fenti ábrán is látszik, a budapesti Airbnb-s lakások száma 2021 utolsó negyedévére került mélypontra: a járvány előtti csúcshoz képest nagyjából feleannyi Airbnb-n meghirdetett apartman üzemelt az idei év április és június közti időszakában (az apartmanok száma ennél pár ezerrel több lehet a Booking.com-on hirdetett ingatlanokkal együtt, amiket az Airdna adatbázisa nem tartalmaz).
A tavalyi nyár közepétől, ősztől kezdődő időszak tehát egészen idén május végéig relatíve jó időszaka volt a budapesti turizmusnak, amivel azok a jellemzően professzionálisan működő apartmankiadók jártak jól a leginkább, amik a piacon maradtak. Mivel a járvány alatt nem az volt a probléma, hogy nem volt kereslet, hanem hogy az nem tudott találkozni a kínálattal, ebben az időszakban a járvány előtti árakon lehetett kiadni a lakásokat.
Hatványozottan igaz volt ez a hostelek piacán a szállások árazásával foglalkozó Rate Republic alapítója és revenue managere, Kircsi András szerint, a kínálat – ahogy az szintén látszik a fenti ábrán – a KSH adatai alapján ezen a piacon ugyanis még csökkent is a tavalyi utolsó és az idei első negyedév között.
A nyári hónapok után a megszokott csökkenéshez képest ősszel még nőtt is a forgalom, és október környékén már azt láttuk, hogy az egy szobára jutó árbevétel utolérte, majd az év végére még meg is haladta a 2019-es szintet
– mondta, hozzátéve, hogy ez a trend még 2022 első hónapjaiban is kitartott, még az omikron-hullám ellenére is. „Hiába volt a kereslet kisebb, mint a járvány előtt, a kínálat nem épült vissza, így a piacon maradó cégek számára ezek nagyon jó hónapok voltak üzletileg”.
Ez a jó eredmény pedig annak ellenére jött össze, hogy a külföldi vendégéjszakák száma idén májusban a 2019. májusi adat 60 százalékánál tartott. Ahogy az alábbi ábrán is látszik, idén áprilisban az európai küldő országokból érkező turisták forgalma ért a legközelebb a 2019-es áprilisi szinthez, amikor az iparági szereplők valószínűleg még el sem tudták képzelni, hogy a következő évben mi vár rájuk.
Az európai vendégéjszakák azonban még így is 30 százalékkal maradtak el a két évvel korábbi szinttől, ami viszont így is sokkal kisebb visszaesés volt, mint amit a statisztikai hivatal az ázsiai (47 százalék), az észak-amerikai (56 százalék), a dél-amerikai (60 százalék) és az ausztráliai és óceániai turisták körében (83 százalék) mért.
A külföldi turisták visszatérése mellett a magyar piacot meghatározó másik nagy trend, hogy a magyarok is nagyobb arányban indultak el külföld felé. Ennek Baldauf Csaba szerint nem az infláció az oka, hanem egyszerűen az, hogy sokan azok közül, akik tavaly vagy tavalyelőtt mehettek volna, de a járvány miatt nem mentek külföldre, idén akarják ezt bepótolni. A hazai szálláshelyeken most egyértelműen érződik az ő kiesésük. Ezt mások úgy fogalmazták meg, hogy a hazai szállások között beindult az árverseny, „tenni kell azért, hogy legyen vendég, nem jön be csak úgy, mint a járvány éveiben”, amikor – ahogy az alábbi ábrán is látszik – a legtöbb belföldi turisztikai régióban a 2021-es szezon erősebb belföldi forgalmat hozott, mint a 2019-es, ami a többnyire hazai vendégkörre alapozó vállalkozásoknál nagyobb összforgalmat is eredményezett.
Visszatérve a külföldiekre: az orosz-ukrán háború februári kitörése után volt egy megingás, de aztán rövid időn belül újra beindult a piac. Ebben június második felében tapasztaltak változást a lakáskiadók, amikor hirtelen újra csökkenni kezdett a foglaltság. Ezt a megtorpanást a közösségi szállások piacán is lehetett érezni, ugyanakkor Kircsi András szerint egyelőre korai lenne trendfordulóról beszélni, mert rövid időről, „kis mintáról” van szó, és alapjáraton inkább a kínálat felépülése és a forgalom normalizálódása a meghatározó trend.
A megtorpanás okait a piacon egyelőre csak találgatják: Schumicky a benzinár (külföldi) emelkedését, a recessziótól való félelmet és általánosan a megélhetési költségek elszállását említette meg mint a piaci megtorpanást okozó potenciális magyarázatokat. Az év második felére vonatkozó várakozásokról Schumicky azt mondta, egyelőre nehéz előre látni, hogy milyen forgalomra lehet majd számítani. Egy rosszabb forgatókönyv esetén, gázválsággal, a háború elhúzódásával, továbbra is magas inflációval elképzelhető, hogy a turisták inkább a belföldi utakat fogják preferálni, de szintén kockázatot jelent, ha egy újabb Covid-variáns miatt korlátozásokat vezetnek be.
A pozitív forgatókönyvet a háború vége és az energiaárak konszolidációja jelentené, ebben az esetben a legnagyobb kihívást a munkaerőhiány jelentené, hiszen az apartmanok is alapvetően ugyanazokért az emberekért versenyeznek, akiket az éttermekben, hotelekben, hostelekben is alkalmaznak. Kircsi András szerint az is inkább optimizmusra ad okot, hogy még a kereslet sem épült vissza teljesen.
A budapesti piacon jelentősnek számító ázsiai küldő országokból, Japánból, Dél-Koreából, Kínából egyelőre jóval kevesebben jönnek, mint a járvány előtt, és még a latin-amerikai küldőországok is adhatnak erőt a keresletnek, amin belül egyébként az angolszász küldő országból érkezők száma (Egyesült Királyság, Egyesült Államok, Ausztrália) már sokkal közelebb van a korábbi szinthez.
https://uploads.disquscdn.com/images/08d6c9aa9910d972f7cb57b1252ad4a244c8c0b83b077f8328b936523e64a5e0.jpg?w=800&h=1322
A magyarok kétharmada kihagyja idén a nyaralást
Mé ??? Hát most kaptak egy csomó píííízt visszatérítésesen. Fussa 2000-ft lángosra várja őket lölö meg bandája a mindenmiénk balatonparton. Meg az elmúlt száz év Legsikeresebb 12 éve után nem futja nyaralásra? Hiszen megy szárnyalás meg európa motorja meg … Hát igazán futhatná.