Köves Slomó az Orbán-beszédről: A gondolatmenet ezen részével több tekintetben még azonosulni is lehet
Az EMIH vezetője a Neokohn-nak adott interjújában beszélt arról, hogy Orbán Viktor tusványosi beszédében jelenlévő gondolatmenettel több tekintetben még azonosulni is lehet.
A Neokohn készített egy rövid interjút Köves Slómóval, az EMIH vezetőjével, akit Orbán Viktor tusványosi beszédéről kérdeztek. A rabbi elmondta, ha jól érti, a beszéd jelentős részben a nyugati zsidó-keresztény kultúra térvesztéséről és az ezzel kapcsolatos kihívásokról szólt.
A gondolatmenet ezen részével több tekintetben még azonosulni is lehet”
– szögezte le.
A vezető rabbi kijelentette, ugyanakkor éppen a zsidó-keresztény civilizáció egyik alapértéke, hogy Isten minden embert a maga képmására teremtett.
Így már csak ezért is kifejezetten szerencsétlen szóhasználat „fajokról, meg fajok keveredéséről” beszélni”
– zárta az interjút a zsidó vezető.
Orbán most ezt annyiban konkretizálta, hogy
“mi, magyarok nem akarunk kevert fajúvá válni, ezért harcoltunk Nándorfehérvárnál, ezért állítottuk meg a törököt Bécsnél“.
Most az az egyik dolog, hogy nem ezért harcoltak Belgrádnál. Hanem azért, hogy visszafoglalják Konstantinápolyt, ami alig 3 évvel korábban került oszmán uralom alá. Azonban a szultán beletámadott Hunyadi, a korban Oláh Jánosnak (“Joanni, dictus Oláh”) nevezett főúr és Giovanni Capistrano nevű olasz szerzetes kereszteshadjáratába, amelyik így a cél előtt 800 kilométerrel elbukott. Taktikailag ugyan Hunyadi nyert, de stratégiailag oszmánok: Konstantinápolyt ezután csaknem fél évezredig nem próbálta meg keresztény ország visszafoglalni.
A másik, hogy “mi, magyarok” megállítottuk volna a törököt Bécsnél. Ezzel szemben a valóság az, hogy Bécset az oszmánok kétszer próbálták meg elfoglalni, illetve kétszer jutottak addig.
Először 1529-ben, amikor a Ferdinánd által az országból kiűzött Szapolyai János kérésére és megsegítésére jöttek Magyarországra. Elfoglalták Budát, Szulejmán királlyá koronázta Szapolyait, majd – hogy biztosítsa a bábkirályának a hatalmat – megostromolta Bécset, de sikertelenül. Szapolyai azonban trónon maradt, és évi rendes adót fizetett Konstantinápolynak.
Másodszor – és utoljára – 1683-ban, amire azután került sor, hogy Thököly Imre kikiáltotta a Felső-magyarországi fejedelemséget, majd koronát kért a szultántól, aki Thököly megsegítésére Magyarországra küldte a fősereget és Kara Musztafa nagyvezért. Azonban Bécs alatt, a kahlenbergi csatában a példátlan nyugati összefogás (lásd még: Szent Liga) és a lengyel király megállította őket. A török sereget Musztafa és Thököly vezették, de küldött katonákat Apafi erdélyi fejedelem is.
Orbán állításával szöges ellentétben tehát Bécs mindkét török ostroma magyar kezdeményezésre történt, és nemhogy megállítottuk volna törököt, de “mi, magyarok” egész egyszerűen a másik oldalon voltunk.
De ez volt helyzet például 1663-ban, a szentgotthárdi csatában is (erről megkérdezhetné Orbán Rogánt, aki ott nőtt fel), ahol osztrák oldalon teljes Németország, de spanyolok, olaszok, belgák, csehek, dánok is harcoltak, sőt még a nagy ellenség, XIV. Lajos is küldött 4 zászlóaljat, és volt 2000 horvát is. “Mi, magyarok” azonban a másik (és nem mellesleg vesztes) oldalon álltunk: a kortárs források szerint az osztrák seregben elvétve, a törökben számosan harcoltak magyar katonák.
Orbán tehát bármilyen háborúról, legyen az orosz-ukrán, osztrák-török, vagy rezsiharc, képes a valóság tökéletes ellenkezőjét állítani.
Alighanem innen származik a mondás is, miszerint Orbán és a Fidesz úgy megvédte a rezsicsökkentést, ahogy “mi, magyarok” megállítottuk a törököt Bécsnél.
Fábry is ezt mondta egyszer, hogy magyarok mentek neki a magyaroknak, meg kell kérdezni tőle, mint minden magyar támadó ismerőjétől, hogyan történhetett. Tény, hogy a törökök állandó támadói voltak Románia részéről az országnak, így is kezdték elölről a lengyel történelmet egyetlen nagy közös áldozással tehén jelével Indiának, Feketevonatjával. 1980-ban jártak az egri csatánál, ekkor már érzékenyítették a törököket szappantisztító sorozatokban, ami mai napig tart a romániai Talmud szereplője helyetti áldozással, a nagyobbik lányomat leforrázták több, mint száz fokos gulyáslevesként az óvódában, ahogyan Hegyi Barbara közölte, a törökök helyett. Ilyen deformáló, gyalázó népet el sem lehet képzelni a világban, mint a magyar nép felszámolóinak csürhéje. Lehet, hogy a fenevad honfoglalói, meg az elmeosztály szereplői harcoltak egymás ellen, a világ csapásai ellen, de ez a világkönyvtár itt volt berendezve Borsodban sátán bibliájával Gönczön, amit rajtam megtoroltak közösen bibliai szereplők tisztításával, nemesítésével emberré nagy közös feltámadásuk reményében aranyföldbe.
Hegedűs után őszinteségi rohamokat mutatnak azok akik tudják, hogy ténylegesen mi a helyzet!Lázong az elit egy része!
Hegedűs előremenekül. Kiváncsi vagyok a többi féreg mikor indul meg. Mikor látják be, hogy ha bukik a fővezér ők is mennek a lecsóba.
Hegedűs Zs. megszimatolta, hogy már az lmbtq-törvénynél „túltolta”, kiesett a pikszisből.
Lapított mert kellett a lóvé. Ennyike.
zsidók?
némely zsidó
Hegedűs azt is írta, hogy Orbán nem olvasta át beszédét, de Orbán nem beszédet tart, felolvas! Rendszerint összeollózott szövegrészeket, amelyben gyakori a logikai ellentmondás. Mindig, mindent plagizál, de felelősséget soha nem vállal fel a felolvasások alatt elhangzó szövegekért. (24.hu) „Ultrakonzervatív francia író könyvében bukkantak fel Orbán fajkeveredős kifejezései”
Azután bátran elsunnyog fudból meccset nézni, önmagát ünnepeltetni a fudbólbunkókkal
ha túl hangos az itthoni és nemzetközi visszhang, napokra eltűnik. 🙂